Túlkínálat és a kapacitások kihasználatlansága jellemzi a nyílászárók piacát. A gyártók a jelenleginél akár kétszer nagyobb mennyiséget is elő tudnának állítani, de erre pillanatnyilag még nincs kereslet – nyilatkozta lapunknak Prohászka Rajmund, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Ajtó-ablak Tagozatának (MATA) elnöke. Hozzátette: ugyanakkor ma – fő- vagy melléktevékenységként – Magyarországon rendkívül sokan, több mint kétezren foglalkoznak nyílászárók gyártásával. Ennek oka, hogy egy kisebb vállakozást már 12–15 millió forintból is el lehet indítani. Egy korszerű gépsor ára azonban ennek többszöröse is lehet.
A szakember ismertette: a piac tavaly 18 százalékkal bővült, s a forgalom tetőablakok nélkül meghaladta a hatvanmilliárd forintot. A bővülés egyelőre töretlen, ám komoly probléma, hogy az ablakszektorra rányomja bélyegét az ingatlanpiac, amely esetében úgy tűnik: az új építések megtorpannak. Az új ingatlanok mellett komoly részt jelent a felújítás; az idén mintegy húszezer lakás ablakainak felújításával számolnak, leginkább a panelprogramban. Prohászka Rajmund úgy véli: az értékesítés és beépítés két hónapos csúszást szenved, mégpedig a késve indult pályázatok miatt. Mindennek ellenére a nyílászárók iránti kereslet tavasztól meglódulhat, ám a beszerelőkapacitás leterheltsége miatt a piac csak az év végére érheti utol magát. Ráadásul a beépítés idő- és munkaigényes, bár ma már vannak olyan vállalatok, amelyek egy nap alatt képesek akár egy emeletet felújítani.
A hazánkban legyártott mennyiség 90–95 százaléka jelenleg belföldre kerül, miközben az import öt–tíz százalékot tesz ki. Prohászka Rajmund hazánk európai uniós csatlakozása után sem számít az import növekedésére, bár úgy véli, a határ menti területeken némileg több külföldi ablakkal és ajtóval találkozhatunk majd az üzletekben, áruházakban. Az elnök szerint ugyanakkor jót tenne a magyar exportnak, ha Ausztriában és Németországban munkavállalási engedélyeket kaphatnának a gyártócégek az ablakok beszerelésére. A német nyelvterületű országokban ugyanis az a bevett gyakorlat – a garanciális feltételek és más megfontolások miatt –, hogy a megrendelők elvárják a gyártóktól az általuk forgalmazott ablakok és ajtók lakásukba, irodájukba történő beszerelését. A magyar gyártóknak csupán ez az egy szempont jelent versenyhátrányt, hiszen az árak az európai összevetésben alacsonyabbak nálunk.
A belpiacon az árversenyben megjelenik a számla nélküli kínálat, árumozgás, s egyes esetekben a gyengébb minőség is. Utóbbival kapcsolatban Prohászka Rajmund aláhúzta: májustól a fogyasztók biztonsága és a piac védelme érdekében ablak-ajtó minőségi jelet vezetnek be Magyarországon. A szakember hozzátette: fontos lenne a jövőben, hogy az állami beruházásokon beépített termékeknél az ISO-tanúsítvány mellett követelményként írja elő az állam a védjegyet is. Ha ugyanis az állam jó példával jár, annak pozitív hatása a magánépítéseknél is megjelenik. Példaként a szakember Németországot hozta fel, ahol a hitellel történő építéseknél a számlát a bank bekéri, s ha a megvásárolt termék nem megfelelő minőségű, akkor megtagadja az összeg folyósítását.
A védjegyet a MATA, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Üvegipari Szövetség, és a Magyar Asztalos és Bútoripari Szövetség kelti életre. Prohászka kiemelte: reményeik szerint a jövőben hasonló védjegye lesz egyebek mellett a betonosoknak, a szigetelőknek és a téglagyártóknak. Egyébként nemcsak negatív minőségi példákkal lehet találkozni – tette hozzá Prohászka. Az ablakok mára már annyira jól zárnak, hogy a főzés, mosás, növények locsolása és párolgása miatt egyes panellakásokban penészedni kezdtek a falak. Ennek oka a nem megfelelő szellőzés. Napjainkban már létezik olyan szellőztetőberendezés, amely magas páratartalom esetén kinyit, s amennyiben a nem éppen ideális állapot megszűnik, akkor bezár, így érve el a legoptimálisabb páratartalmat, s megelőzve a túlnedvesedést, gombásodást.
Az elnök szerint a nyílászárók cseréjébe fektetett pénz egyben értéknövelő tényező is az ingatlanoknál. Állítását a szakember egy statisztikával is alátámasztotta: például Győrött egy tömbházban a lakások ablakainak cseréje átlag négyszázhúszezer forintba került, ám ezt követően az ingatlanok piaci értéke átlagban egymillióval emelkedett meg. Vagyis a befektetés több mint a dupláját hozta vissza. Prohászka Rajmund hangsúlyozta: a nyílászárók cseréjében fontos – ha nem a legfontosabb – szempont az energiatakarékosság. Az energiaárak emelkedése még inkább a területre koncetrálja az emberek figyelmét, ráadásul a helyzet még drámaibb lesz, ha a fűtés költségei az energiaárak közeljövőbeli emelkedése miatt tovább nőnek. Megfelelő energiafelhasználással és korszerű nyílászárók beépítésével csökkenthető az épületek fűtésére fordított kiadás és a lakosság anyagi terhei. Az elnök úgy véli, a feleslegesen „elfűtött” összeg akár a tizenötmilliárd forintot is elérheti adott évben. A befektetett, a korszerűsítésre fordított pénzek az ingatlan értékének emelkedésén túl – támogatás nélkül – 10–15 év alatt térülnek meg, míg állami és önkormányzati segítséggel a megtérülés ideje akár négy–hét évre is leszorítható.
***
Pályázatok. A Nemzeti Energiatakarékossági Program megvalósításához a kormány idén 3,4 milliárd forintot ad. A program az elmúlt három évben a Széchenyi-terv részét képezte, idén önálló formában folytatódik. Az energiapolitika célul tűzte ki, hogy az energiagazdálkodási jellemzők közelítsenek az EU-átlaghoz, a megújuló energiahordozók 3,6 százalék körüli részaránya pedig öt százalékra nőjön a felhasználásban. (MTI)
görögország
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
