Először került szembe egymással Putyin titkos fegyvere és az új németországi rakétapajzs

Január elején Oroszország Oresnyik hiperszonikus rakétával mért csapást Ukrajnára. Németország pedig a tavalyi év végén állította hadrendbe az új, Arrow 3 rakétavédelmi rendszert, amely a ballisztikus rakéták elleni védelmet szolgálja az ország és annak szövetségesei számára. Az Oresnyik-rakétacsapás lehetett a német rakétapajzs első közvetett tesztje.

Az izraeli–amerikai fejlesztésű fegyverrendszer az Arrow 3 Forrás: AFP

Az Arrow 3 egy interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) lelövésére kifejlesztett védelmi rendszer. Az izraeli–amerikai fejlesztésű rakétapajzs a légkörön kívül, az űrben semmisíti meg az ellenséges ballisztikus rakétákat közvetlen találattal, ütközéssel. A rakétavédelmi rendszer hatótávolsága mintegy 2400 km. 

Az Arrow 3 rendszert a kelet-németországi Holzdorfi légibázison telepítették, Berlintől körülbelül 120 kilométerre délre.

Az orosz Iszkander rakéta ellen még működött az Arrow 3, de az Oresnyik hiperszónikus rakétával szemben már hatástalan 

– állítják az oroszok, amit a legutóbbi ukrajnai Oresnyik-csapás is alátámasztani látszik.

Január elején, Oroszország Oresnyik hiperszonikus rakétája lehetett az első, ami tesztelte Németország legmodernebb rakétavédelmi rendszerét, az Arrow 3-at. A Die Welt forrásai szerint egy Nyugat-Ukrajnát célzó orosz rakétacsapás alkalmával kerülhetett közvetett kapcsolatba egymással a két fegyver. Az elemzők szerint az orosz rakéta célpontja egy ukrán földalatti gáztároló volt Sztrí közelében, amely Kelet-Európa gáztartalékainak jelentős részét rejti.

Németországra egy háborús konfliktus esetén elsősorban a nagy hatótávolságú ballisztikus fegyverrendszerek, például az új orosz Oresnyik rakéta jelenti a legnagyobb fenyegetést

– magyarázza a Bundeswehr az Arrow 3 jelentőségét. 

Ukrán hírszerzési információk szerint az Oresnyik rakéta több mint Mach 10-es sebesség (körülbelül 12 000 km/óra) elérésére képes. Becsült hatótávolsága 5000–5500 kilométer, így Oroszországból kilőve gyakorlatilag Európa bármely pontját elérheti. A rakéta többféle robbanófejjel szerelhető fel és elsősorban nukleáris töltet hordozására fejlesztették ki. 

2024 novemberében történt az első Oresnyik-csapás Ukrajnában. Az ukrán légierő információi szerint a második támadás során, – ami idén, január 8-án éjszaka történt – a hiperszónikus rakétát a Kaszpi-tenger közelében fekvő Kapusztyin Jar környékéről indították. A rakéta több ezer kilométert tett meg, és magas pályán repülve érte el Ukrajna legnyugatibb részét. 

A becsapódás mintegy 80 kilométerre történt a NATO határától, amit Lengyelország orosz figyelmeztetéseként értelmezett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban hangsúlyozta, hogy a rakétát – a Mach 10-es sebessége miatt – lehetetlen elfogni, és hagyományos robbanófejjel is nukleáris fegyverhez mérhető pusztítóerővel bír. Nyugati szakértők azonban eddig kétségbe vonták ezen állításokat.

Az Arrow 3 kezelőszemélyzetét nem érte felkészületlenül az eset

Az Egyesült Államok közlése szerint Oroszország korábban, a ballisztikus rakétacsapások előtt tájékoztatta Washingtont a kilövésekről, hogy elkerüljék a – nukleáris töltet hordozásra alkalmas rakétával végrehajtott – támadás félreértelmezését. Mivel az Egyesült Államok ezen információit rendszeresen megosztja szövetségeseivel, feltételezhető, hogy Németország is előzetesen értesült a Oresnyik-indításról. Ez azt jelentette, hogy az Arrow 3 rendszer szenzorai és az adatfeldolgozás már a rakétakilövés előtt készenlétben álltak. 

A Welt NATO-forrásokból úgy értesült, hogy az Arrow 3 jelenleg még csak úgynevezett kezdeti műveleti képességgel rendelkezik, tehát még nem érte el teljes kapacitását – így az orosz Oresnyik ellen nem tudták bevetni.

Az Arrow 3 védelmi rendszer akcióban

Borítókép: Az izraeli–amerikai fejlesztésű fegyverrendszer az Arrow 3 (Fotó: AFP)