Supka Magdolna művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos-monográfia szerzője évtizedeken keresztül küzdött azért, hogy a Kádár-rendszer tiltott, félremagyarázott festője legalább a tűrt kategóriába kerülhessen…
– 2003. július 14-én, a francia forradalom évfordulójának napján szerettem volna a francia nagykövetet felkérni, hogy nyissa meg az Aba-Novák-pannót. Székesfehérváron egy zenekarral Liszt és Berlioz műveivel, a Rákóczi-indulóval tisztelegtünk volna népeink történelmi kapcsolata és az európai kultúra ezeréves tradíciója előtt. Ez a tervem összeomlott, mert a pannót el akarják takarni.
– Ezek szerint ezt a kiállítást még nem nyitották meg.
– Magyar nyelven már megnyitották, méghozzá Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter 2001. október 20-án a Csók István Képtárban. A millennium évében erre tízmillió forintot szereztem a várossal, a további tízmillió forintot azonban sem a város vezetése, sem a megye illetékesei nem kérvényezték meg. Ha nem harcolok, nem állítják fel a pannót. Maga az épület egyébként erre készült 1938-ban Schmidl Ferenc főépítész tervezésében, hiszen nyolc méter – két emeletnyi – magas a pannó és huszonnyolc méter hosszú. Ugyanis 1937-ben, a párizsi világkiállításon Picasso elnöklete alatt ez a képsorozat megnyerte a grand prixet.
– Mi a pannó témája?
– A francia–magyar kapcsolatok ezer éve. Schmidl Ferenc főépítész 1977-ben meghalt és rám bízta a pannó sorsát, mint mondta: „nem tudnék nyugodtan meghalni, ha nem testálnám magára.” Előzőleg elment Pozsgay Imréhez, aki akkor művelődési miniszter volt és Pozsgayval megállapodtak, hogy a művet felállítják. Feri sajnos két nap múlva meghalt, a székesfehérvári tanácselnököt nem érdekelte az egész, nem jött a fővárosba tárgyalni és így nem sikerült a pannó felállítása. Részben ugyanazok a muzeológusok voltak akkor is, mint most, akik nemigen értékelték Aba-Novák művészetét. Most viszont, hogy áll a pannó, le akarják takarni egy másik kiállítás kedvéért, éppen a francia évad kezdetén.
– Kik akarják eltakarni és miért?
– Többek között Sasvári Edit muzeológus és Fülöp Gyula jelenlegi múzeumigazgató. Ők az Üres terek című rendezvényüket akarják augusztus közepéig bemutatni. Ismét állandó, más kiállításokat akarnak a pannó helyett rendezni, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a mű el volt dugva a pincébe. Elszuvasodott, de én kihoztam és tízmillióért megcsináltattam, majd felállíttattam eredeti helyére, most meg eltakarják.
– Mi bajuk van Aba-Novákkal?
– Először politikai színezetet akartak adni ennek. Azt mondták, hogy Aba-Novák Vilmos megfestette a székesfehérvári városháza falára azt a seccót, amely Imrédy Béla esküjét ábrázolja. Csak az az érdekes, hogy ezt nem Aba-Novák festette, ellenben rákopírozták valakik Aba-Novák fotóalakját a jelenetre. Ezzel akarták bizonyítani, hogy ő politizáló festő. Fitz Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója azt nyilatkozkozta az Élet és Irodalomban: „Primitív dolog ezt a sebtében készült fércművet (mármint a pannót) nemzeti kegytárgyként kezelni, pont egy olyan helyen, mint Székesfehérvár, ahol ebben a műfajban – politikai festészet – ugyanettől a szerzőtől mégiscsak van két sokkal jobb mű.”
– Aba-Novák modern, haladó művészként van elkönyvelve.
– Ezt hiszi ön. Ők fasisztának könyvelték el. Ellenségképet kreáltak arról a művészről, akinek Picasso adta át a grand prix-t, az Anschluss előtt egy évvel. Megjegyzem, hogy a kérésemre az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet 2001-ben az épületet és a pannót védetté nyilvánította. Ezt azért tettem, hogy a pannó állandóan látható legyen, mivel a múzeumoknak soha nem volt a tulajdonában, csak kezelésében, gondozásában. Másrészt tudtam a sajtóbeli kijelentésekből, hogy ismét időlegesen el akarják tüntetni ezt az országos, európai értéket.
– Akkor hogyan merik lefedni a képet?
– Ezt mondom én is, ezt mondja mindenki. Hogyan merik?
– Mit akar ön elérni?
– Azt, hogy ne tudják eltakarni a pannót, és a kiállítás állandóan látható legyen. Pozsgay Imre, a francia évad védnöke addig nem tudja felkérni a francia nagykövetet, hogy nyissa meg július 14-én anyanyelvén a kiállítást, amíg ez az áldatlan helyzet fennáll. Ez nem méltó a francia–magyar kapcsolatokhoz. Éppen most akadékoskodnak, az Európai Unióba való belépésünk előestéjén?
Megkerestük Székesfehérváron Fülöp Gyulát, a Fejér Megyei Múzeumok igazgatóját is.
– Az ominózus Aba-Novák-pannó 1938-ban készült A magyar–francia kapcsolatok ezer éve címmel – mondja Fülöp Gyula. Nem minősíti Aba-Novák ezen alkotását, csupán a történeti hűség okán említi meg, hogy a művész rengeteget dolgozott azokban az időkben, mondjuk úgy, túlvállalta magát, s ahhoz a nem szokatlan módszerhez folyamodott, hogy az általa megrajzolt és eltervezett kompozíció véglegesítésébe bevont más alkotókat is.
– Párizsban állítólag Picasso is betért a magyar pavilonba, s azt kérdezte: „Ki ez a barbár zseni?” – de erre a szép legendára nincs bizonyíték – állítja Fülöp Gyula. – De nem is firtatja senki, a pannó históriai értéke vitathatatlan, s különleges mint műalkotás is.
A pannó a párizsi világkiállítás bezártával Székesfehérvárra került, a múzeum raktárába. 1942-ben fogtak bele a Horthy Miklós Művelődési Ház építésébe a város szívében, annak legnagyobb termébe szánták a művet, de a háború megakasztotta a munkát. Az épület 1952-re készült el, Csók Képtár néven avatták fel, s itt rendezték a 60-as évektől a hol tiltott, hol tűrt kortárs magyar alkotók műveiből azokat a gyorsan híressé vált tárlatokat, amelyek országszerte fölcsigázták az érdeklődést. Külföldön is hírük kelt.
Az Aba-Novák-pannót időnként kikölcsönözték a múzeum raktárából, már a hatvanas években kiállították Budapesten. 1989-ben, a francia forradalom 200. évfordulóján a francia nagykövet is megcsodálta, méltatta. Végül a pannó a Csók Képtárban kapott állandó elhelyezést, 1999-ben húszmillió forintért restaurálták. Azért készítettek egy vastraverzekre feszített, mozgatható paravánt, hogy amikor a város ezen legnagyobb kiállítóhelyiségében tárlatot rendeznek, elválasszák egymástól az állandó és az időszakos kiállítás műveit.
– Az Aba-Novák-műalkotás-együttest nem mozgatják, állandó helyét nem változtatják, a paraván tehát pusztán praktikus okokból fedi ideiglenesen A magyar–francia kapcsolatok ezer éve címet viselő alkotást. Az év több hónapján át zavartalanul megtekinthető Aba-Novák Vilmos műve – hangsúlyozza Fülöp Gyula múzeumigazgató.
***
A Csók Képtár 2003-as kiállítási rendje:
Január 1-jétől április 30-ig az Aba-Novák-pannó látható.
Április 30-tól május 10-ig bezár a galéria.
Május 10-től augusztus 10-ig látható az Üres terek című kiállítás a IV. Kortárs Művészeti Fesztivál keretében.
Augusztus 14-től augusztus 31-ig ismét Aba-Novák Vilmos pannója látható.
Szeptember 1-jétől november 30-ig Dús László festőművész kiállítása tekinthető meg, majd a megyei alkotók kapnak bemutatkozási lehetőséget.
December 1-jétől év végéig ismét eltolják a paravánt.
Összegezve: az állandó kiállításra tervezett Aba-Novák-pannót több mint fél évig paraván takarja el.
SpaceX
Olaszország a Marsra repül
