Aba Sámuel trónra lépésének időpontja 1041-ben volt, az emlékhely végső kialakításának tervezett időpontja az 1000 éves évforduló ideje: 2041. A pályázati feladat a királyi központ történelmi jelentőségéhez méltó megjelenítése, a régészeti feltárás során talált leletanyag bemutatása és Aba Sámuel királyi nemzetség történetét és a kort bemutató kiállítás számára megfelelő kiállítótér létrehozása.
Aba Sámuel székhelye nemzeti emlékhely lesz
Ez a hely nem pusztán régészeti lelőhely, hanem a korai magyar állam egyik legjelentősebb királyi, egyházi és szakrális központja
– hangsúlyozta M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Mint elmondta,
a Bolt-tetőn a 11. században nyugat-európai színvonalú monostor és egyházi központ állt, amely Aba Sámuel uralkodása idején királyi, vallási és reprezentációs funkciót is betöltött. Aba Sámuel történeti jelentőségét tovább növeli, hogy ő volt a magyar történelem első szabadon választott királya. Uralma nem dinasztikus öröklés, hanem az ország vezető rétegének döntése nyomán jött létre, ami a 11. századi Európában is kivételes politikai alternatívát jelentett.
A nemzeti emlékhely megvalósítása érdekében az MMA és a MKI szoros stratégiai együttműködésben dolgozik. Az MMA részéről a munkacsoportot Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja vezeti. A testület kifejezetten azért alakult meg, hogy az abasári projekt következetesen, magas építészeti minőségben és sikeresen jusson el a megvalósításig.
– Az abasári helyszín egyszerre hordoz kiemelkedő történeti, szakrális és táji értékeket, ezért az építészeti gondolkodásnak is különösen felelősségteljesnek kell lennie: olyan megoldásokat keresünk, amelyek nem ráépülnek a múltra, hanem értelmezik és láthatóvá teszik azt
– fogalmazott Noll Tamás. A pályázat benyújtásának határideje február 23. A projektben a helyi közösségi jelenlét is fontos szerepet kap. Az Abasári Népfőiskola Alapítvány a helyi önkormányzattal és a település közösségével együttműködésben járul hozzá ahhoz, hogy az emlékhely élő kulturális, közösségi és szellemi térként működhessen már a megvalósítás folyamatában is. A tudományos és szakmai felügyeletet a Magyarságkutató Intézet látja el. Nem véletlenül, hiszen 2020-ban az MKI Régészeti Kutatóközpontja kezdte meg a Bolt-tető régészeti feltárásait Makoldi Miklós vezetésével és Gallina Zsolt közreműködésével. A kutatások igazolták, hogy Abasár a 11. században kiemelkedő jelentőségű királyi és egyházi központ volt, szoros nyugat-európai kapcsolatokkal. A feltárásokhoz kapcsolódóan az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontja is kulcsszerepet vállalt.
Az egykori monostor szentélyéből előkerült, az Aba nemzetség címerével díszített kőlappal fedett sír férficsontjainak vizsgálata kimutatta, hogy az elhunyt apai ági genetikai vonala a belső-ázsiai hun elit vérvonalához köthető. A lelet különleges jelentőségét az adja, hogy az Aba nemzetség hun eredetéről a középkori magyar hagyomány is megemlékezett: Anonymus a Gesta Hungarorum lapjain az Aba nemzetség eredetét Attila hun nagykirályig vezette vissza.
A genetikai eredmények így ritka módon igazolták vissza a történeti hagyományt.
A készülő emlékhely célja nem heroizáló emlékmű felállítása, hanem időtálló, méltó, szakrális jel és tér létrehozása. A romterület védett bemutatása mellett látogatóközpont, kiállítótér, valamint a Bolt-tetői pincerendszer bevonása is szerepel a tervekben.
Az előkészítő munka idén indul az MMA ötletpályázatával, és ütemezetten, több szakaszban halad előre. A cél, hogy 2041-re Abasáron ne csupán egy régészeti bemutatóhely, hanem élő, szakrális nemzeti emlékhely jöjjön létre. Ott, ahol az első szabadon választott magyar király uralkodott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!