Távmunka vagy home office? Nagyon nem mindegy az elszámolható költségek szempontjából

A home office rugalmas, de jogilag „könnyű”; a távmunka kötöttebb, viszont költségelszámolásban erősebb. A különbség a távmunka és home office között nem csak nyelvészeti, hanem pénzügyi is – és egy ellenőrzésnél nagyon is forintosítható.

Távmunka esetén, ha szerződésünkbe foglaljuk, több költséget téríthet meg a munkaadó. Fotó: StockPhotoDirectors Forrás: Shutterstock

Elszámolható lehet:

• internet (ha a munkavégzéshez igazoltan szükséges),
• munkáltató által biztosított eszközök,
• konkrét, számlával igazolt munkaköltségek.

Nem jellemzően elszámolható:

• általános rezsiátalány,
• fűtés, villany „átlagos” része,
• lakhatással kapcsolatos költségek.

A hatósági gyakorlat itt jóval óvatosabb: a home office-t nem tekintik önálló munkavégzési helynek, inkább átmeneti megoldásnak.

Home office vagy távmunka? Ezért számít a besorolás

Egy ellenőrzésnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem azt nézi, minek hívják a rendszert a cégnél, hanem azt:

• mi szerepel a munkaszerződésben,
• rendszeres-e az otthoni munkavégzés,
• milyen jogcímen történik a kifizetés.

Ha rendszeres a home office, de nincs távmunka-szerződés, az adómentes rezsiátalány könnyen vitathatóvá válik. Vagyis nagyon fontos, hogy a papírmunka sem mindegy. A gyakorlatban tehát kulcskérdés a belső szabályzat vagy a munkaszerződés kiegészítése, amely rögzíti a távmunka feltételeit és a költségtérítés módját. Ellenőrzéskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elsősorban azt vizsgálja, hogy a kifizetés jogcíme és mértéke megfelel-e a szabályoknak.

Összefoglalva elmondható, hogy az otthoni munkavégzés költségeinek térítése ma már jól körülhatárolt, rugalmas eszköztárból történhet. Az átalány gyors és adminisztrációbarát, a számlás elszámolás precízebb – a választás a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán múlik. A lényeg: legyen tiszta a keret és dokumentált a gyakorlat.