Egy hét múlva háború?

Egyre több jel utal arra, hogy elkerülhetetlen az amerikai–brit támadás Irak ellen – derül ki a hét végi jelentésekből.

A héten dől el, hogy lesz-e a Bagdadnak adandó ultimátumról döntő szavazás az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy amerikai–brit–spanyol kezdeményezés nyomán, vagy éppenséggel Jacques Chirac francia elnök kezdeményezése valósul meg, amely csúcsszintű BT-ülést szorgalmaz. Oroszország eközben szükségtelennek tart újabb határozatot.
Az Egyesült Államok vezette koalíció jövő hétfőig adna haladékot Iraknak, s a hírek szerint már kedden, március 18-án megindulhatna a támadás. Ezt a verziót hivatalosan nem erősítették ugyan meg, ám nem is cáfolták. A támadás előkészületei a hét végén folytatódtak: amerikai katonák megkezdték az iraki–kuvaiti határon lévő műszaki zár felszámolását, megsértve az 1991-es Öböl-háborút lezáró tűzszüneti szerződést.
A háborús készülődés közepette élesen bírálta az Irak ellen tervezett amerikai háborút az Egyesült Államok volt elnöke, a Nobel-békedíjas Jimmy Carter. Egy ENSZ-felhatalmazás nélküli háború egyértelműen igazságtalan háború lenne – írta a The New York Times által vasárnap közölt cikkében. Irak közben folytatta rakétái megsemmisítését, ám cserébe Szaddám Huszein követelte a szankciók feloldását.
*
Irak szombaton az ENSZ szakértőinek jelenlétében folytatta asz-Szamúd–2-es típusú rakétáinak megsemmisítését. A rakéták megsemmisítésének megkezdéséről egy iraki illetékes számolt be az AFP-nek szombaton reggel. A rakéták megsemmisítését pénteken szüntették be, közölve, hogy azt szombaton folytatják. Az iraki hatóságok március elseje óta 34 asz-Szamúd–2-es rakétát semmisítettek meg, köztük négy, kiképzési célokat szolgáló rakétát, öt hajtóművet és egy indítóállást.
A brit külügyminiszter szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa „végül is elfogadja” az amerikai–brit– spanyol határozattervezet Irakról. Jack Straw, aki szombaton a BBC-nek nyilatkozott New Yorkban, a szavazásig vezető tárgyalási folyamatban bízik, mint ami meghozza az eredményt. A Biztonsági Tanácsban pénteken lezajlott vita arra utalt, jegyezte meg az AFP, hogy a tervezet nem nyerte el a kilencfős többség támogatását, amely pedig szükséges a határozat elfogadásához a 15 tagú BT-ben. Természetesen az is elengedhetetlen, hogy egyetlen állandó BT-tag se éljen vétójogával, tehát hogy a határozatot ellenző Franciaország, Oroszország és Kína is legalább érje be a tartózkodással.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter tűrhetetlennek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztendő határozattervezetet, amely március 17-i ultimátumot jelöl meg Irak számára, amennyiben Bagdad nem tesz eleget kötelezettségeinek. Amennyiben Washington megindítaná az egyoldalú akciót Irak ellen, akkor a Biztonsági Tanácsnak kellene megvitatnia az ENSZ alapokmányának megsértése nyomán kialakult helyzetet – jelentette ki Igor Ivanov. Úgy vélekedett: jelenleg nincs szükség új határozatra az iraki leszereléssel kapcsolatban. Mint fogalmazott, a fegyverzetellenőröket a már elfogadott határozatok végrehajtásában kell támogatni. Elismerte, hogy a politikai rendezés talán nem könnyű, de megbízható, és garantálja a békét a feszültséggel terhes térségben.
Közben csúcsszintű, azaz állam- és kormányfők részvételével megtartandó Biztonsági Tanács-ülés érdekében folytat kulisszák mögötti megbeszéléseket Jacques Chirac francia elnök egy Irakkal kapcsolatos kompromisszum reményében. Az államfői lobbizás tényét az Élysée, az elnöki palota szombati közleménye fedte fel, hangoztatva: a kezdeményezés eddig kedvező fogadtatásban részesült, bár azt nem fedte fel, hogy mely ország(ok) részéről.
Richard Butler, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője élesen bírálta vasárnap az Egyesült Államokat, mondván Washington nemzetközi magatartását az „akié a hatalom, azé a jog” elve irányítja. A Seven Networks ausztrál televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: már nemcsak Irakról, nemcsak Szaddám Huszein elnökről és fegyvereiről van szó, hanem George Bush amerikai elnök és az ENSZ konfliktusáról – jelentette az AP.
Változatlanul két diplomata dolgozik Magyarország bagdadi követségén. Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI-nek szombaton elmondta: a misszió létszámának korábbi csökkentése után Bagdadban maradt két diplomata továbbra is ellátja a minimális alaptevékenységet, ebbe beletartozik a futárposta fogadása és indítása is, ami azonban nem Irakban történik. Tóth Tamás a Népszabadság cikkére reagált, amely szerint evakuálták a bagdadi magyar nagykövetség teljes személyzetét. – A két diplomata valóban elhagyta Bagdadot azzal a rutinfeladattal, hogy a Külügyminisztériumból érkező futárpostát fogadja és feldolgozza. A bagdadi futárposta azonban a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem közvetlenül az iraki fővárosba, hanem egy szomszédos országba érkezik – közölte a külügyi szóvivő. Hozzátette: a futárposta feldolgozása után a két diplomata visszatér Bagdadba. Tóth Tamás azt viszont megerősítette, hogy Damaszkuszból – a Külügyminisztérium korábbi engedélye alapján – diplomatafeleségek és gyerekeik indultak vissza – saját döntésükre – Magyarországra. Február végén a bagdadi magyar nagykövetségről négyen távoztak, a helyszínen egy ideiglenes ügyvivő és egy konzuli ügyekkel foglalkozó beosztott diplomata maradt. Tóth Tamás március 4-i tájékoztatóján elmondta: amenynyiben a helyzet szükségessé teszi, a Külügyminisztériumnak megvannak az elképzelései a bagdadi magyar nagykövetségen maradt két diplomata biztonságának garantálására is.
***
72 órás háború? Három nap alatt térdre kényszerítheti a bagdadi rezsimet az a villámháborús terv, amelynek központi eleme az iraki főváros nemzetközi repülőterének elfoglalása – írta a The Sunday Telegraph. A konzervatív lap szerint a szövetséges hadvezetés a támadás első óráiban, csaknem ötven éve nem látott légi rajtaütéssel el akarja foglalni a Bagdad mellett lévő Szaddám Nemzetközi Repülőteret, amelyet azután hídfőként használna az iraki főváros belterülete ellen indítandó támadáshoz. Ahogy a bagdadi repülőteret megszállták, hatalmas amerikai–brit páncélos erő indulna a levegőből ledobott inváziós erő felmentésére, és akár 72 óra alatt oda is érhet, amennyiben az iraki erők nem vetnek be vegyi vagy biológiai fegyvereket. (MTI)