Elméletileg kezelhető lesz a tejfelesleg

Az FVM várhatóan a napokban megjelenő rendelete 400 millió liter tejfelesleg kezeléséről rendelkezik. A mennyiség egyik felét a Tej Terméktanács, a másikat az agrártárca vonja ki a piacról. Szakértők a rendelkezést ugyan jónak ítélik, de emlékeztetnek arra is, hogy a tavalyi tejfelesleg 420 millió liter volt, és a nagyjából 15 millió liternyi iskolatej sem volt a piacon.

A rendelet megalkotása előtt a Tej Terméktanács (TT) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megállapodott, hogy egyenként 200-200 millió liter tejet kivonnak a piacról. A megállapodásra azért van szükség, mert tavaly a 420 millió literes tejfelesleg kezelését lényegében csak a terméktanács vállalta magára, de az akkora terhet jelentett az ágazat szereplőinek, amit idén már nem képesek felvállalni – nyilatkozta lapunknak Kiss Pál István, a terméktanács elnöke. Az idén ezért más megoldást kellett találni, így a terméktanács vállalta, hogy 200 millió liter tej kivonásának megteremti a pénzügyi alapját.
Sirman Ferenc, a TT ügyvezető igazgatója hozzátette: tavaly 19,6 milliárd forintba került a terméktanácsnak a felesleg levezetése, idén pedig 12 milliárdot irányoztak elő e célra, de ebből az összegből mintegy kétmilliárd forint tavalyról áthúzódó kötelezettségvállalás. A szükséges összeget úgy teremtjük elő – mondta az ügyvezető igazgató –, hogy a feldolgozók vállalták, hogy egész évben 72 forintot fizetnek az extra tej minden literéért, amelyből éves átlagban 3,6 forintot fizetnek a terméktanács kasszájába, amit ugyanekkora összeggel egészítenek ki a feldolgozók is.
A földművelésügyi minisztérium a rá eső 200 millió liter tej kivonását kvótafelvásárlással és önkéntes termeléskorlátozással kívánja elérni. Az FVM literenként 25 forintot fizet a felvásárolt kvótáért, amit még az idén, de várhatóan csak az ősszel értékesíteni fog, azzal a kikötéssel, hogy a vevő az elnyert kvótamennyiséget csak 2004-ben termelheti meg. Az agrártárca az önkéntes termeléskorlátozásban részt vevő termelőknek minden meg nem termelt liter tej után tíz forintot fizet a megállapodás értelmében, azaz tulajdonképpen a kieső jövedelmet pótolja.
Szakmai körök mindkét állami intézkedést jónak ítélik, annak hatékonyságát viszont a termelők reagálásától teszik függővé. Szakértők úgy vélik, amennyiben kimerítik a 200 millió literes állami vállalást, akkor az intézkedések hatása érezhető lesz. Ha viszont rosszul reagálnak, és nem merítik ki az állami keretet, akkor az államnak más megoldásokat kell keresnie a felesleg kivonására. Értesüléseink szerint e megoldásokat a rendelet többek között azért nem tartalmazza, mert előre nem kalkulálható pontosan az állami intézkedések iránti termelői érdeklődés. Másrészt azért, mert a minisztérium bízik abban, hogy a kvótavásárlással és az önkéntes termeléskorlátozással levezeti a 200 millió literes felesleget. Ha mégis „más” megoldásokhoz kell folyamodnia az FVM-nek, akkor csak az agrárrendtartási törvény szabta keretek között mozoghat, ami tulajdonképpen egyfajta intervenciós felvásárlást jelent. Az esetleges minisztériumi pluszintézkedésekről azonban csak áprilisban döntenek, ekkor konzultál a tárca és a terméktanács, mivel a kvótaeladásra és az önkorlátozásra is körülbelül eddig lehet jelentkezni. A 400 millió liter tejfelesleget kezelő rendelet ellenére gondok keletkezhetnek a tejpiacon, ugyanis a tavalyi túltermelés 420 millió liter volt, és az idén felfüggeszett iskolatej-akció is elvont 14-15 millió liter tejet a piacról. Utóbbi mennyiség egészen biztosan megjelenik az idén a piacon, így akár az is előfordulhat, hogy 440-450 millió literes felesleget kell kezelni. Segítséget jelenthet az ágazatnak, ha a tejtermelés szempontjából kedvezőtlenül alakul az időjárás, és kisebb lesz a tavaszi tejcsúcs. Néhányan úgy vélik, hogy a termeléskorlátozás az exportpiacok elvesztését is magával vonhatja, hiszen azokat exportálandó tej hiányában önként feladjuk, és a csatlakozás után ismét vissza kell szereznünk. Mások viszont úgy ítélik meg, hogy a hoszszú távon nyereséges piacokat a termeléskorlátozás mellett is képesek leszünk megőrizni, a nyereséget nem termelő exportpiacok elvesztéséért pedig nem kár.
***
Csökkenhet az ár. Az EU-csatlakozást követően nem emelkedik a tej ára, sőt a szakemberek enyhe áresésre számítanak a csatlakozás időpontjában, és a kereskedők is úgy látják, hogy enyhe csökkenést eredményez a tej árában a csatlakozás. Jelenleg Magyarországon néhány százalékkal többe kerül a tej, mint az Európai Unió országaiban. A csatlakozást követően a tejtermelőknek mintegy tízszázalékos árcsökkenéssel kell majd számolniuk az árak kiegyenlítődése miatt, de szakemberek szerint a jól gazdálkodó termelők továbbra is életképesek maradnak, mivel a közösségben emelkedni fognak a támogatások. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nemcsak a gazdaságtalanul termelő gazdálkodóknak kell szembenézniük kedvezőtlen piaci viszonyokkal, hanem azoknak a feldolgozóknak is, akik nem tudnak megfelelő minőségű tejet előállítani.