A Szekszárd megyei jogú város jegyzői állását Kilián Orsolya 1999-ben pályázta meg és nyerte el a közgyűlés többségének támogatásával: a munkát három-négy éves közigazgatási vezetői gyakorlattal a háta mögött kezdte meg. A rossz nyelvek szerint eleve „szemtelenül fiatal” volt a magas állás betöltéséhez, és a város akkori szocialista-szabad demokrata ellenzéke sem repesett az örömtől kinevezésének hallatán: a jobboldal emberének könyvelték el.
– Mikor beadtam a pályázatomat, hosszasan elbeszélgettünk Kocsis Imre Antal polgármester úrral, aki akkor és most is a szabad demokraták színeiben irányítja a várost. Igyekeztem meggyőzni: köztisztviselő vagyok, és nem pártkatona, az a feladatom, hogy a törvényeknek megfelelően vezessem a hivatalt, és ez szakmai kérdés. Mindvégig ehhez tartottam magamat, ezt bizonyíthatják az akkori közgyűlés kormánypárti képviselői is, akik most ellenzékben vannak: természetesen velük is számos szakmai konfliktusom volt – magyarázza a jegyzőnő. Mint mondja, a város vezetése soha semmilyen formában nem emelt kifogást hivatali tevékenysége ellen. A gondok csak az önkormányzati választások után kezdődtek, miután a jobboldal elvesztette többségét a közgyűlésben. November elején a polgármester közölte vele, hogy kiadta a szabadságát. Szerinte ez burkolt kísérlet volt a felfüggesztésére. Az ügyben a munkaügyi bírósághoz fordult, de időközben a polgármester visszavonta az intézkedését.
– November közepén megkeresett Kocsis Imre Antal, vele voltak az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetői is. Azt ajánlották, hogy közös megegyezéssel távozzak a posztomról. Azt válaszoltam: semmi okom nincs arra, hogy elmenjek. Akkor azzal álltak elő, hogy mondjak egy összeget, amennyiért hajlandó vagyok otthagyni az állásom. Meg voltam döbbenve. Mikor újra leültünk tárgyalni, másfél évi munkabért ajánlottak, én pedig közöltem: nincs miért eloldalognom – mondja a jegyzőnő. A polgármester lapunknak elismerte: a választások után valóban történt egy beszélgetés, amin arról volt szó, hogyan tudnak, illetve tudnak-e együttműködni a jegyzőnővel a jövőben. Mint mondta, az elmúlt ciklusban nem minden esetben értett egyet azzal a jegyzői tevékenységgel, amit Kilián Orsolya folytatott. Ez alkalommal valóban elhangzott: a bizalom hiánya lehetetlenné teszi az együttműködést, és ennek a város issza meg a levét, ami megengedhetetlen. Kilián Orsolya állítja: miután bejelentette, hogy nem áll fel, más eszközöket vetettek be. A jelenlegi többség vezető politikusai négyszemközt közölték, hogy jobban jár, ha megy, mert ha nem, fegyelmit indítanak ellene és lehetetlenné teszik hivatali munkáját.
– Csak annyit kérdeztem, hogy szerintük mit követtem el, amiért fegyelmit lehetne indítani ellenem. Az egyik szocialista politikus erre azt felelte: Most keresik az okokat – idézi fel az eseményeket. A polgármester viszont azt állítja: a maga részéről nem tud semmiféle fenyegetésről. Anynyi bizonyos: a jegyzőnő a folyamatos stressz miatt december közepén betegállományba kényszerült, ma is kezelés alatt áll.
Az új év első napjaiban megszületett a határozat a fegyelmi vizsgálat indításáról. Hét vádpontot fogalmaztak meg ellene, abból egyet az eljárás során ejtettek. A bűnlajstrom „okkeresésről” árulkodó különlegessége, hogy zömmel több éve történt állítólagos szabályszegéseket tartalmaz: például azt, hogy a jegyzőnő 2001-ben és 2002-ben túllépte az engedélyezett hivatali létszámkeretet. De most szúrt szemet az is, hogy Kilián Orsolya „folyamatosan nem tartotta be” a munkaidőre vonatkozó előírást, valamint munkatársaival, a polgármesterrel és a szakszervezettel szemben folyamatosan megsértette a törvényben előírt együttműködési kötelezettséget. Kilián Orsolyát február elején a közgyűlés fegyelmi úton menesztette állásából. Ez azt jelenti, hogy három évig nem tölthet be köztisztviselői munkakört – a karrierjének gyakorlatilag befellegzett.
Az ellenzék éles hangon tiltakozott a jegyzőnő meghurcolása miatt. A Fidesz szerint kicsinyes politikai bosszúról van szó, a városvezetés eljárása a Rákosi-korszak koncepciós pereit idézi fel. Ezt bizonyítja az összetákolt vádirat a hirtelenjében előrángatott többéves ügyekkel. Koltai Tamás, a Fidesz megyei elnöke, megyei frakcióvezető úgy véli: aki dolgozik, az óhatatlanul követ el hibát. De ami a jegyzőnővel történt, tipikus példája a szocialista káderpolitikának: aki nem tartozik a brancsba, vagy elmegy békében, magától vagy a megszerzett hatalom eszközeit felhasználva tesznek róla, hogy elmenjen.
– Nagy kérdés, hogy ez a fajta „ügyintézés” hogyan illeszthető be a kormányfő által hirdetett árokbetemetési programba… De választási ígéretként elhangzott az is, hogy a közigazgatás nem lehet a politika terepe. Kilián Orsolya esete is jól mutatja, hogy mennyire gondolták komolyan, amit mondtak a kampányban – fogalmazott a képviselő, hozzátéve: fontos, hogy az emberek ne hagyják megfélemlíteni magukat, s hogy minél többen álljanak ki saját igazságuk mellett, és vállalják a hatalommal való konfrontációt úgy, mint a szekszárdi jegyzőnő.
Tóth Csaba, a MIÉP képviselője az ügy kapcsán elmondta: etikailag összeférhetetlen, és erősíti a koncepciós per gyanúját az is, hogy Kilián Orsolya ügyének kivizsgálását egy beosztottjára bízták, és a kollégái szerepeltek tanúkként. Erre csak úgy vállalkozhattak, ha valaki hiteltérdemlően megnyugtatta őket: a jövőben nem fognak együtt dolgozni a jegyzőnővel. A képviselő a fegyelmi ügy kapcsán kérte, a vizsgálatba vonják be a polgármester felelősségének kérdését is: amenynyiben másfél-két éve valóban megtörténtek a szabályszegések, őt ugyanúgy fegyelmi vizsgálat elé kell állítani, mert nem emelte fel a szavát ellenük. Ezt a többség azonban elvetette.
– Megengedhetetlen, hogy a hatalom politikai koncentrációja érdekében ilyen módon cseréljenek le egy köztisztviselőt. Ez nemcsak törvénytelen, de a balliberális vezetés felelőtlensége súlyos milliókba is kerülhet az adófizetőknek, amennyiben kiderül, hogy a jegyzőnőnek igaza van – szögezte le a képviselő.
A polgármester ezzel szemben azt állítja: nem a jegyzőnő politikai irányultsága, hanem kizárólag a tevékenysége eredményezte, hogy megrendült irányában a bizalom. Mint mondta, számos olyan gazdasági természetű ügyben „közreműködött”, ami szerinte komoly hátrányokat okozott a városnak, és amivel ő nem értett egyet. Ennek ellenére a fegyelmiben egyetlen privatizációs eljárással kapcsolatos vádpont sem szerepel. A jegyző egyébként kizárólag a közgyűlés döntéseit hajtja végre a törvényes keretek között. Arra a kérdésre, hogy miért nem akkor lépett fel az állítólagos szabálysértések ellen, amikor azok történtek, elmondta: mindig konszenzusra törekvő vezető volt, másrészt a törvény semmiféle felhatalmazást nem ad a polgármesternek a jegyzővel szembeni retorzióra. Azt, hogy miért nem kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot az előző ciklusban, az akkori testületi többség „állandó konfrontációra törekvő magatartásával” magyarázta. – Értelmetlen próbálkozás lett volna – szögezte le. Eszerint a kurzusváltás után már nem kellett a többség akadékoskodásától tartani, tehát érdemes volt belevágni. Az összetákolt fegyelmi – természetesen kizárólag szakmai alapon – simán „át is ment” az új közgyűlésen. Kilián Orsolya pedig bizakodik: tizenkét évvel a rendszerváltozás után politikai szimpátiája miatt már nem lehet senkit tönkretenni. Hiszi, hogy a bíróság előtt be tudja bizonyítani igazát.
Bátyán is kurzusváltás kellett a jegyző asszony menesztéséhez. Striegl Jánosné a tavalyi év elején került a Kalocsához közeli kistelepülés jegyzői posztjára. Miután rendbe tette a hivatalt és vezetésével gond nélkül lezajlottak a választások, először szóban szólította fel Sáfrán József polgármester a távozásra, majd az új kormánypárti képviselő-testület többségével közösen írásban is megtették ezt – állítja. A jegyző asszony nem állt fel, január végén fegyelmivel menesztették. Az alpolgármester által vezett vizsgálat többek között azt állapította meg: fény derült arra, hogy a jegyzőnő jobboldali beállítottságú – bár ez a munkájában nem érvényesül –, s ezzel súlyosan vétett a „munkahelyen történő tiltott politizálásban”. Ő is a munkaügyi bírósághoz fordult jogorvoslatért.
görögország
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
