Embervadászat az iraki háború árnyékában

Szorul a hurok Oszama bin Laden körül – a terrorvezér elfogásáról beszámoló híradások vissza-visszatérő kliséje ez, amely az Egyesült Államokat ért terrortámadás óta eltelt több mint ötszáz napban időről időre a címlapokra kéredzkedik. Az a bizonyos hurok azonban csak nem akar szorosabbra záródni, bár megfigyelők szerint a szeptember 11-i akció egyik fő kiagyalójának tartott Hálid Sejk Mohamed elfogásával az al-Kaida-vezér lehetőségei is jelentősen beszűkültek.

Ha választanom kellene, melyik a nagyobb fogás: Oszama bin Laden vagy Hálid Sejk Mohamed, akkor én az utóbbit választanám – nyilatkozta a Time magazin hasábjain egy pakisztáni titkosszolgálati tiszt. Az elsőre talán meghökkentőnek tűnő kijelentésnek azonban lehet némi alapja, szakértők szerint ugyanis a 37 esztendős férfi elfogása nagy csapást jelent a terrorhálózat működésére nézve.
A magát „Agynak” nevező Sejk Mohamed ugyanis az al-Kaida hármas számú vezetője, és a terrorakciók egyik legfőbb kitervelője. Nélküle – állítják szakértők – nem kerülhetett volna sor az Egyesült Államokat ért támadásokra sem. Nem csoda, ha sokan úgy vélik: ő az egyetlen, aki választ adhat a szeptember 11-i akciók kapcsán felmerülő még nyitott kérdésekre, például arra, hogy mi volt a szerepe a másfél éve, augusztusban letartóztatott Zacarias Moussaouinak, vagy hogy a gépeltérítők a merénylet előtt miért töltöttek olyan sok időt Las Vegasban. Addig is a férfi ravalpindi otthonában talált iratok adnak fogódzót, amelyek tucatnyi – az amerikai hatóságok előtt jobbára ismert – nevet, valamint feljegyzéseket tartalmaznak az Egyesült Államokban meghúzódó „terroristasejtekkel” kapcsolatban. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azt reméli, hogy így információkhoz juthat – és ezáltal megelőzheti az al-Kaida majdani terrorakcióit. Az amerikaiak leginkább attól tartanak, hogy nemzeti jelképeknek számító vagy a gazdaság szempontjából jelentős létesítmények lehetnek a terrorhálózat következő célpontjai, így különösen nagy figyelmet fordítanak például a New York-i Brooklyn-híd biztosítására.
A ravalpindi iratok tartalmáról mindazonáltal édeskeveset hoztak nyilvánosságra – egy kivétellel. A Sejk Mohamed személyi számítógépéből származó információk szerint ugyanis a férfi állítólag februárban találkozott Oszama bin Ladennel. – Allahnak hála, sejkünk él, egy hónapja találkoztam vele – közölte fogvatartóival. A pakisztáni titkosszolgálat azonban a jelek szerint nem ad hitelt Sejk Mohamed kijelentéseinek, egészen addig, amíg nem árulja el a helyszínt és nem fedi fel a találkozó szemtanúit.
Az al-Kaida-vezető egyébként nem tudta megmondani, hogy hol bujkál jelenleg Oszama bin Laden, a pakisztáni és az amerikai titkosszolgálatok azonban tudni – vagy inkább csak sejteni – vélik, hogy a szaúdi milliárdos Beludzsisztánban, az iráni–pakisztáni–afganisztáni hármas határnál fekvő tartományban rejtőzik. Ezt erősítik azok a hírek is, miszerint a CIA tisztjei a napokban a térségbe érkeztek, kutatásaik pedig leginkább az iráni–pakisztáni határon fekvő Gavadar kikötővárosra és környékére összpontosultak – azt feltételezik ugyanis, hogy a terrorvezér hajón próbál elszökni üldözői elől. Megfigyelők azonban azt sem tartják kizártnak, hogy az al-Kaida egyes számú vezetője valahol Pakisztán északnyugati részén, a központi kormányzat által gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, úgynevezett törzsi tartományban húzta meg magát. S bár a fejére kitűzött 25 millió dolláros vérdíj („élve vagy halva”) eleddig még nem hozta meg a várva várt eredményt, az elfogására indított akciók különösen felerősödtek az utóbbi napokban. Megfigyelők szerint ugyanis Bush elnöknek egyértelmű politikai és erkölcsi diadalt jelentene, ha az iraki háború árnyékában – illetve azt megelőzően – az amerikaiak kézre kerítenék a már másfél éve körözött terrorvezért. A mozlim világ ismerői mindazonáltal óva intik az Egyesült Államokat, hogy mártírt csináljon Oszama bin Ladenből.
Addig is nagy erőkkel folyik a Sejk Mohamed otthonában talált információk feldolgozása, a lehetséges akciók megakadályozása. A férfi „kiiktatása” ugyan egy időre megbéníthatja, lelassíthatja a terrorhálózat működését, romba azonban nem dönti azt. Az al-Kaida ugyanis látszólag olyan, mint a mesebeli sárkány: hiába vágják le az egyik fejét, tüstént három másik nő helyette. Hálid Sejk Mohamed helyére is számos jelentkező akad, akik, noha nem bírnak annyi „tapasztalattal”, mint a kuvaiti származású férfi, de égnek a tettvágytól. Arról nem is beszélve, hogy elemzők szerint az iraki háború kitörése csak fokozhatja az Amerika-ellenességet és könnyen az iszlám szélsőségesek malmára hajthatja a vizet.
***
Elnöki amnesztia. Hamid Karzai afgán elnök aláírta az al-Kaida terrorhálózat és a tálibok oldalán harcolt, legalább egy éve afganisztáni börtönökben raboskodó valamennyi pakisztáni fogoly szabadon engedéséről szóló rendeletet – jelentette be Pakisztán kabuli nagykövete. „Karzai elnök jóváhagyta a rendeletet, amely feljogosítja a kormányt a több mint egy éve börtönbe vetett pakisztáni foglyok szabadon engedésére” – idézte Rusztem Sah Mohmand kabuli pakisztáni nagykövet szavait az AFP francia hírügynökség.