Egy-egy tucatnyi B–1-es, illetve B–52-es nehézbombázó áttelepítését rendelte el az amerikai hadvezetés, hivatalosan abból a célból, hogy fenntartsák a katonai elrettentést a Távol-Keleten, míg az Öböl-térségben háborús készülődés zajlik. Nem hivatalos források szerint a lépés egyértelmű üzenet Észak-Koreának, hogy az ne kísérelje meg kihasználni az Irak kapcsán kialakult helyzetet. Tom Fargo, a csendes-óceáni térségben állomásozó amerikai erők parancsnoka már korábban kérte az erősítést, ám mindeddig elutasították, mivel a washingtoni diplomácia a legutóbbi fejleményekig szerette volna még a látszatát is elkerülni annak, hogy erőpolitikát folytat Észak-Koreával kapcsolatban. A bombázók áthelyezésének hírével párhuzamosan sem mulasztották el megjegyezni, hogy Phenjan egyezményeket megszegő nukleáris politikájának megváltoztatását tárgyalásos úton kell elérni. Észak-Korea – arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok megszegett egy 1994-ben kötött szerződést fűtőolaj szállítására – januárban kilépett az atomsorompó-szerződésből, majd múlt héten újraindította a Jonbijon melletti kutatóreaktort, ahol fegyvergyártásra is alkalmas plutóniumot lehet előállítani. Hírszerzési értesülések szerint az erre szolgáló helyi létesítményekben még nem észleltek aktivitást.
A feszült szembenállás közben fokozza a katonai incidensek valószínűségét is. A hivatalos nyilatkozatok ellenére jelentősen megnőtt az Észak-Koreát figyelő amerikai felderítő repülések száma, amelyek célja, hogy frissítsék a potenciális összecsapások során nélkülözhetetlen célpontlistákat. Ilyen bevetést hajtott végre múlt szombaton az amerikai légierő stratégiai felderítéssel megbízott nebraskai alakulatának RC–135S típusú gépe, az okinawai Kadena légitámaszpontról felszállva. A rakétakísérletek megfigyelésére speciális optikai és radarrendszerekkel felszerelt Cobra Ball elnevezésű, négy hajtóműves gép még meglehetősen messze (250 kilométerre) tartózkodott az észak-koreai partoktól, amikor két MiG– 29-es és két MiG–23-as vadászgép elfogta, és huszonkét percig kísérte. A gép 24 fős legénységének örökkévalóság lehetett ez az idő, ugyanis a vadászgépek radarjukkal befogták, ami a támadás előjele lehet. A hasonló, tragédiába torkolló 2001-es kínai–amerikai incidenst idézte, hogy az egyik MiG mindössze hat méterre közelítette meg az RC–135-öst. Legutóbb 1969-ben került sor hasonló esetre, igaz, akkor az észak-koreaiak le is lőtték az amerikai felderítőgépet, harmincfős személyzetének halálát okozva.
Két hete egy északi MiG–19-es sértette meg a dél-koreai légteret, amire szintén nem volt példa
hosszú ideje. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy komolyabb incidensekre is sor kerülhet a szembenállás kapcsán.
***
Új nukleáris hatalom Ázsiában. Az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei, Dél-Korea és Japán már kezdik elfogadni a nukleáris fegyverekkel rendelkező Észak-Korea gondolatát – írta a Washington Post szerdai számában. Washington többször is óva intette Észak-Koreát attól, hogy a jonbjongi atomerőműben 1994 előtt keletkezett használt fűtőelemek újrafeldolgozásával tiszta plutóniumot állítson elő. Amerikai tisztségviselők újabban abban bíznak, hogy az újrafeldolgozás megindulása, majd a hasadóanyag esetleges exportja után Washington maga mellé állíthatja a nemzetközi közvéleményt. (MTI)
Lövöldözésben sérült meg több katona az amerikai hadsereg bázisán
