Az amerikai FBI és a magyar rendőrség közös akciójában 2001. augusztus elején a budapesti Hotel Duna Intercontinentalban őrizetbe vették H. Pál orosz, B. Alexander német és K. Attila magyar állampolgárokat, akik három, egyenként 100 millió dollár (öszszesen 69 milliárd forint) névértékű, amerikai kincstárjegyet akartak eladni. Vesztükre egy FBI-ügynök lett volna a vevő.
Az amerikai nyomozóiroda arról értesült, hogy három Magyarországon lévő férfi a kincstárjegyeket fedezetként fölhasználva 10 millió dollár hitelt akar készpénzben – eredetileg Amerikában – felvenni. Az FBI-os fedett nyomozó közreműködéséért a pénz felét ajánlották fel, s el is faxolták neki az értékpapír másolatát. A jegyek bemutatásakor, az Intercontinental szálloda tárgyalójában H. Pált és B. Alexandert őrizetbe vették, majd három nappal később elfogták K. Attilát is, aki a papírok banki felhasználását készítette elő több magyarországi pénzintézetnél.
A magyar nyomozók lefoglalták a kincstárjegyeket, amelyeket feliratuk szerint 1934-ben Ohióban bocsátottak ki. A rendőrség felkérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megkereste a kibocsátó képviselőjét, aki közölte: a kincstárjegyek hamisak, mert sem abban az évben, sem előbb, sem utóbb nem állítottak ki ilyen összegről szóló értékpapírt. A nyomozók előtt most már csak az a nyitott kérdés, hogy a bűnbanda hamisította-e a papírokat, ha pedig nem, akkor tudtak-e róla, hogy azok nem valódiak. Mivel több országban került elő a bűnbandától lefoglaltakkal azonos minőségű amerikai kincstárjegy, elképzelhető, hogy egy nemzetközi bűnszervezet állította elő azokat. A gyanúsítottak elmondása szerint 25 milliárd dollár értékű kincstárjegy volt forgalomban 2001-ben.
Úgy tudjuk, hogy K. Attila a nyolcvanas években az akkori nemzetbizonsági hivatalnál, a gazdaságvédelmi osztályon dolgozott. Igen kiterjedt üzleti kapcsolatokat épített ki a kilencvenes évekre, és a fővárosi brókerkörökben is igen jártas lett. Amikor hozzájutott a hatalmas értékű kincstárjegyekhez, banki kölcsönök fedezetéül, illetve magánkölcsönök megszerzéséhez próbálta felhasználni azokat, de sikertelenül. A nyomozáskor kiderült az is, hogy K. Attila egy horvátországi takarékszövetkezet, a DOMIN SKS magyarországi leányvállalatának vezérigazgatójaként adta ki magát magyar bankok vezetőinek és egyéb remélt hitelezőknek. Azonban a horvát pénzügyi hatóság a takarékszövetkezetet 1999. november 26-án bezáratta, mert nem felelt meg az ottani pénzintézeti törvény feltételeinek. Ráadásul a DOMIN budapesti címén egy szálloda utcai frontján működő internetkávézó van, de bank vagy takarékszövetkezet nincs.
A férfit és társait pénzhamisítással gyanúsítják. Papp Csaba lapunknak elmondta: a nyomozást várhatóan felfüggesztik, mert a több országra kiterjedő megkeresések egy része még nem érkezett vissza. A két külföldi tavaly óta szabadlábon védekezik, ám az országot egyikük sem hagyhatja el.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
