A közelmúltban megjelent határozatban a kormány megfogalmazta, hogy szükségesnek tartja az acélgyártás fenntartását, annak nemzetközi szinten versenyképessé tételét, továbbá azt, hogy a vállalatcsoport reorganizációjára a hosszú távú térségfejlesztést szolgáló lépésekkel párhuzamosan, azokba beillesztve kerüljön sor.
Leszögezi a határozat, hogy a foglalkoztatási szerkezetváltást, a térségi foglalkoztatás stabilizálását is e folyamat részeként kell kezelni. A továbbiakban pedig kitér arra, hogy az acélmű privatizációjának előkészítése a Pénzügyminisztérium (PM) feladata lesz egy megfelelő garanciákat adó potenciális vevőjelölt számára.
A hatpontos kormányhatározat előírja a Dunaferr eladásának előkészítésével foglalkozó tárcaközi bizottság egyes minisztériumainak, hogy a vasmű eladása előtt készítsenek egy átfogó foglalkoztatáspolitikai, infrastruktúrafejlesztési és iparpolitikai koncepciót.
Mint ismeretes, időközben megalakult az a tárcaközi bizottság, amelyet a Dunaferr magánosítására, piaci helyzetének javítására hoztak létre. Ennek tagjai: az FVM, a PM, a GKM, a MeH, az ÁPV Rt. képviselői, a Dunaferr vezetése, valamint a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a térség önkormányzatainak, az MVA-nak, az MKIK-nak a képviselői, az ágazati, a helyi és a vállalati szakszervezet delegáltjai.
A kormányhatározat leszögezi: a leendő vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a munkavállalók további foglalkoztatására, munkafeltételeinek javítására. Ugyanakkor ez a passzus – bár egyértelműen a dolgozók érdekeit védi – a leendő vevőnek komoly foglalkoztatási problémát jelent, s ez némileg rontja a cég eladási esélyeit. Az azonban más kérdés, hogy a konkrét vevőjelölt és az eladó között létrejövő privatizációs szerződés milyen konkrét foglalkoztatási feltételeket szab meg.
Információk szerint három cég érdeklődik a Dunaferr Rt. iránt, eszerint: a US Steel, a Voest Alpine és egy indiai–angol konzorcium. Hónig Péter, az acélmű elnök-vezérigazgatója a Dunaferr hetilapban arról számolt be, hogy jelenleg 62,5 milliárd forint a cég eladósodottsága. A február 28-án lejárt banki moratóriumot fél évvel sikerült meghosszabbítani, amit azonban feltételekhez kötött a banki konzorcium.
Mindez jelentősen behatárolja a vasmű mozgásterét – még szigorú költségtakarékosság mellett is –, hiszen az eladósodottságból fakadó banki hitelezői bizonytalanság nem múlt el, csak elodázódott augusztusig.
A Dunaferr magánosításáról rendelkező kormányhatározat szerint 2006-ra meg kell épülnie az M6-os autópályának. Ugyanakkor részleteket a továbbiakról nem közöl.
Emlékeztetőül: egy 1999-es kormányhatározat már rendezte, hogy a dunaújvárosi híd megépítését a szekszárdi híd elkészülte után el lehet kezdeni. Az idén júniusban átadják a szekszárdi hidat, de a jelenlegi kormány még a dunaújvárosi híd kivitelezési terveit sem készítette elő, és a 2003-as költségvetésben nem biztosított rá forrást.
Mindez azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a Dunaferr gazdasági és társadalmi szerepének nagyságrendje jelentős. A cég a térség legnagyobb foglalkoztatója és egyben adófizetője, így körülbelül 100-120 ezer ember egzisztenciáját határozza meg.
Lapunk már január 27-én szerette volna megtudni, hogy az állam tulajdonában lévő 84 százalékos részvénycsomag mennyi pénzt jelent, illetve azt, hogy a privatizációba bevonják-e a dolgozókat is (MRP-program), s ha igen, az állami vagyon hány százalékát vásárolhatnák meg, milyen kondíciók mellett. Ám a vagyonkezelő a mai napig semmilyen választ nem adott.
taxi
Még mindig trükköznek a taxis hiénák a fővárosban
