A tiszai ciánszennyezés miatt indult, a magyar állam és a Aurul–Transgold SA közötti, mintegy 29 milliárd forintos kártérítési per tegnapi tárgyalásán sem tudott a román–ausztrál fél érdemi védekezéssel előállni, mert állásponjuk szerint nem derült ki, hogy a bíróság a magyar vagy a román kártérítési jogot alkalmazza ítélete meghozatalánál. Bírói kérdésre ugyanakkor kiderült: bármelyik esetben ugyanazzal védekezne az alperes.
Eszerint azért nem ismeri el a felelősségét az Aurul–Transgold SA, mert vis maior – a működéstől független, rendkívüli esemény – történt. Ugyanebbe a kategóriába sorolta a román–ausztrál fél a szennyezés utáni – szerinte – negatív sajtókampányt is, mert nem volt olyan méretű a károkozás, mint ahogyan azt a média beállította – vélte Ifkovics József, a társaság ügyvédje.
Másfél éve várt arra, hogy az alperes végre színt valljon védekezéséről: akár a román, akár a magyar kártérítési jogot veszi a bíróság alapul, a román–ausztrál fél ugyanúgy védekezne – jelentette ki Szecskay András, a magyar államot képviselő ügyvéd. Megjegyezte azt is, hogy a bukaresti műszaki szakértő szerint az Aurul– Transgold SA objektív felelőssége nem kerülhető meg, ráadásul a vis maiorként emlegetett rendkívüli esőzés sem érte el az ötvenéves átlagot.
A bíróság 2003. május 26-ra napolta el a tárgyalást azzal, hogy a román–ausztrál félnek akkor már elő kell adnia érdemi védekezését, valamint azokat a bizonyítékokat is, amelyek a felelősség elhárítására vonatkoznak, ellenkező esetben a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg az elsőfokú ítéletet.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét