A polgárok egyre tisztábban látják, hogy a német társadalom pillanatnyi állapotában elérkezett teljesítőképessége határához. A kormányfő azonban nyolcvanöt perces beszédében egyetlen alkalommal sem fordult közvetlenül az emberekhez. Mintha megfeledkezett volna a kormánynyilatkozat mottójáról: „Bátorságot a békére – bátorságot a változásokra!”
A szakszervezetek és a szociális szervezetek szövetsége egyenesen azt veti a kancellár szemére, hogy reformtervei a társadalom leggyengébb rétegének vállára helyeznek további terheket. A kancellár a munkanélküli-segély időtartamának lerövidítését és a tartós munkanélküliség esetében nyújtandó anyagi támogatás jelentős csökkentését irányozta elő. Javasolta továbbá a betegbiztosító intézetek teljesítményének megkurtítását, valamint a nyugdíjak megszokott emelésének megfékezését. „Csökkentjük az államra nehezedő terheket, támogatjuk az egyéni felelősséget, és elvárjuk mindenkitől az egyéni kezességvállalást. A szociális államot át kell alakítanunk, hogy annak lényegét meg tudjuk őrizni!” – hangoztatta Schröder. A szakszervezeti szövetség (DGB) élén álló Michael Sommer a választási kampány során tett ígéreteinek megszegésével vádolta a kancellárt. A kancellárnak egyébként saját pártján belül is ellenállásra kell számítania.
A kancellár a nehéz körülmények közé sodródott településeknek tizenötmilliárd eurót helyezett kilátásba. A felkínált kamatkönnyítések azonban aligha segítenek a fizetésképtelen önkormányzatokon, azok ugyanis nem képesek újabb kölcsönök felvételére, ha már futó kiadásaikat sem tudják fedezni.
Az ukránok már közel sem olyan optimisták
