Járai tanúskodott a Postabank-ügyben

Tanúként hallgatták meg Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét tegnap az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán a Postabank-ügyben. A jegybankelnököt az általa 1999-ben számviteli fegyelem megsértése, mérleghamisítás, hűtlen és hanyag kezelés miatt tett feljelentésekről kérdezték. Princz Gábor gyanúsítotti idézést kapott tegnapra a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivataltól a Budai Hengermalom vizsgálata ügyében, ám ügyvédje útján, családi okokra hivatkozva kimentette magát.

2003. 03. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ügyfele a tegnapi napra kapott idézést a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivataltól, de azt, hogy mivel gyanúsítják, nem tudja – közölte Nehéz-Posony István, Princz Gábor védője. Hozzátette: Princz nem ment el a kihallgatásra, családi okokra hivatkozva kimentette magát. Az ügyvéd szerint az ORFK-n folyó büntetőügyben furcsamód négy és fél év nyomozás után a szoros felügyeletet ellátó ügyészség koncepciója megváltozott. Olyan tanúkat idéztek meg, akikről eddig szó sem volt. Példaként a tegnap meghallgatott Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert, jelenlegi MNB-elnököt említette. Nehéz-Posony István leszögezte: az sem fordult elő praxisában, hogy az ügyész jelen van a kihallgatásokon. A védő szerint ennek vélhetően politikai oka van. – Amikor ezt mondom, nem a kormányzó hatalomra gondolok – jelentette ki az ügyvéd.
Az ügyészség koncepciója nem változott, csupán a felgyülemlett adatokat most egy másik szemszögből vizsgálják – értesült lapunk ügyészségi forrásból. A Postabank számos olyan ügyletet kötött, amelynek az volt a célja, hogy a követeléseket kivonja a céltartalék-képzési kötelezettség alól. A menedzsment és Princz Gábor az előbb említett kisebb ügyletekkel azt akarta elhitetni a részvényesekkel, hogy a bank jól gazdálkodik, holott közben felélte saját tőkéjét is. Az ügyészség most ezt a folyamatot egészében vizsgálja, ugyanis az egyes ügyleteket már feldolgozták. E vizsgálat lehet az alapja annak, hogy Princz Gábort és társait hűtlen kezeléssel is meggyanúsítják majd.
Vitéz Miklós, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője lapunknak megerősítette: Princz Gábort gyanúsítottként idézték a tegnapi napra, ám a volt bankvezető ügyvédje útján kimentette magát, így új időpontot adtak neki. Hozzátette: addig azonban a vizsgálat tárgyát nem árulhatja el. Más forrásból azonban megerősítették a Népszabadság információját, amely szerint a Budai Hengermalom ügyében gyanúsítják meg Princz Gábort. Az alapos gyanú szerint Princz 1994-től folyamatosan mintegy 2,9 milliárd forintot juttatott a malomnak úgy, hogy közben veszteséges volt. Más vélekedés szerint azonban a malom a pénzt kivonta gazdálkodásából.
Információink szerint a rendőrök Járai Zsigmondot az általa a Postabank ügyében tett feljelentésről faggatták. Arról is a jegybankelnök véleményét kérték, hogy a Postabank tőkehiányos, gyors növekedéséhez a menedzsment rossz stratégiája vezetett, vagy bűncselekményt követtek el a vezetők.
Ismeretes: az 1998-as kormányváltás után több állami szerv feljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A nyomozásban az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. A volt postabankos vezért és társait gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaéléssel gyanúsítja a rendőrség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.