Nemrég tartották meg az OKF évértékelését, amelyen Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium államtitkára a szervezet előtt álló feladatok közt kiemelt helyen említette az európai harmonizációt.
– Mi nem csak „tüzet oltunk”: a katasztrófavédelem jelentős része a megelőzés. Ennek egyik fontos területe az úgynevezett SEVESO-egyezményhez való csatlakozásunk, amely a szakhatóságokkal történő együttműködést, a veszélyes üzemek felügyeletét, ellenőrzését, a riasztások rendjét szabályozza. Magyarországon mintegy 120 veszélyesnek számító üzem működik, ezekből 58 úgynevezett felső küszöbértékű. Ezek általában komoly saját biztonsági előírásokkal rendelkező nagy cégek. Egy sor egyéb veszélyre is fel kell készülni, így például a veszélyes anyagok szállításának kockázataira. Mivel a katasztrófák nem ismerik az országhatárokat, fontos, hogy a katasztrófavédelmi szervek zökkenőmentesen tudjanak együttműködni. Ehhez viszont rendszerbe kell foglalni a tevékenységüket.
– Ugyanakkor az is elhangzott az évértékelőn, hogy a katasztrófavédelemnek decentralizáltan kell működnie. Ez mit jelent?
– Elsősorban azt, hogy az eszközöket minél inkább a „területre” kell kihelyezni, hogy azok ott legyenek kéznél, ahol szükség van rájuk. Ezzel párhuzamosan, ahol a katasztrófavédelemnek nincsenek saját egységei, fel kell venni a kapcsolatot az önkéntes szervezetekkel, az önkéntes tűzoltókkal, polgárőrökkel. Segítenünk kell őket képzéssel, eszközökkel, információval.
– A 2003. évi költségvetés nem tartalmazza a szükséges mértékű növekményt, mondta Tóth Zoltán államtitkár, de ez szerinte „feladatorientált tervezéssel” áthidalható. Valóban lehetséges ez?
– Eddig még mindig sikerült. Tűz oltását, műszaki mentést, árvízi védekezést még nem kellett félbehagynunk pénzhiány miatt…
– Azonban nemcsak erről van szó, hanem például az odajutáshoz szükséges üzemanyagról, vagy éppen a szerkocsik karbantartásáról.
– A tűzvédelmi törvény a biztosítási pénzek egy százalékát a katasztrófavédelmi alapba rendeli. Ez milliárdos összeg, ami megjelenik ugyan a költségvetésünkben, de kötött felhasználási céllal: csak a tűzoltó eszközök fejlesztésére fordíthatjuk.
– Jelentősen, 45-ről 22,5 százalékra csökkent a tűzoltók veszélyességi pótléka.
– Jelenleg a tűzoltóknak vonulás arányában jár a veszélyességi pótlék. Márciustól – ha az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást – valamennyi vonulós tűzoltó részére, függetlenül a vonulás számától, az illetményalap 22,5 százaléka, azaz 7425 forint „veszélyes tűzoltó beosztás pótlék” jár havonta. Várható, hogy 2004-től a tűzoltók az eredeti, 2001. július 1-je előtti rendben kapják meg a pótlékot.
– Ön mint tűzoltó, mit gondol erről?
– Sokszor elgondolkodtam ezen. Egyfelől én is azt tartom, hogy a veszélyességi pótlékot az kapja, aki valóban veszélyben van: a vonuló tűzoltó. Ugyanakkor ott van a híradó-ügyeletes, aki az állomáson ül, mégis nagyon sok múlik rajta. A tűzoltás veszélyes üzem. Talán az lenne a legigazságosabb, ha nem veszélyességi pótlékkal, hanem megfelelő bérezéssel ismernénk ezt el.
– A Ferihegyi repülőtéren, amelynek ön egykor a tűzoltóparancsnoka volt, most egy nagy felújítás zajlik. Érinti ez az ottani tűzoltó-parancsnokságot?
– Mi nem tervezünk változtatást. A repülőtéri tűzoltó-parancsnokság jól megfelel hármas feladatának: végzi a Ferihegyi repülőtér biztosítását; szakvéleményeket ad a légügyi hatóságnak az ország repülőtereinek tűzbiztonsági állapotáról, és koordinálja a légi kutatást-mentést.
– Nincs szükség tehát fejlesztésre? Gondolunk itt a megnövekedett terrorveszélyre.
– Ezt a tulajdonos, a beruházó dönti el. Az utóbbi idő terrorfenyegetéseinek kapcsán újból előtérbe került az állam kockázati felelőssége. Ha úgy ítélik meg, hogy magasabb biztonsági fokozatra van szükség, ahhoz újabb technikai és személyi feltételeket kell biztosítani. Magam is hallottam ilyen tervekről; s elképzelhetőnek tartom, hogy meg is valósulnak.
– Két legnagyobb folyónk, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén egyaránt jóval több csapadék hullott, mint egy átlagos télen. Az OKF felkészült az ár- és bevízveszélyre?
– A belvízzel kapcsolatos ügyeket vettük előre, mert úgy gondoltuk, hogy a gyors hóolvadás komoly belvízi elöntéseket okozhat. Megvizsgáltuk, hogy azokban a megyékben, ahol krízishelyzet alakulhat ki, milyen és mennyi technikai felszerelés áll rendelkezésre. Elsősorban a szivattyúk állapotára, kapacitására gondolok. Szükség esetén 6-8 órán belül a helyszínre tudjuk telepíteni ezeket a gépeket. Ezzel párhuzamosan az esetleges árvíz elleni védekezés ilyenkor szokásos előkészületeit is megtettük. Felfrissítettük a kitelepítési tervet, és megnéztük, hogy milyen állapotban vannak azok a befogadó- állomások, ahol szükség esetén el tudnánk helyezni az embereket.
– A kormány bejelentette, hogy megvalósítja az új Vásárhelyi-tervet. Katasztrófavédelmi szempontból milyennek tartja az elképzelést?
– Vízügyi kérdésekben a vízügyi kormányzat az illetékes.
– Ha viszont átcsap a töltéskoronán a víz, akkor önöknek is cselekedni kell.
– Attól a pillanattól kezdve, hogy átcsap a töltésen a víz, valóban szerepcsere történik. Azért választom ezt ketté, mert fontosnak tartom, hogy ne keveredjen össze a felelősség. Fontos, hogy tudjuk: a tározók és a töltések környékén mely települések, illetve ipari és egyéb létesítmények kerülhetnek veszélybe akkor, ha kialakul a katasztrófahelyzet. A megyei katasztrófavédelmi szerveken keresztül az OKF-nek erre az esetre kell felkészülnie. Azt is fontosnak tartom, hogy a tervezés során szakhatósági szinten is kapcsolatban legyünk a vízügyesekkel.
– Egyeztettek már?
– Az új Vásárhelyi-terv még nem foglalt állást egzakt módon abban, hogy hol létesüljenek a szükségtározók. Amikor a tervezés előkészületei ebbe a fázisba érnek, szakhatóságként kell fellépnünk. Mindez nemcsak katasztrófavédelmi, hanem településfejlesztési problémákat is felvet.
– A tavasz nem csak az árvízveszélyt hozhatja magával. Az erdélyi bányavállalatok ugyanis nem sokat változtattak az eddig alkalmazott technológiájukon, így továbbra is fenyeget a tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezetvédelmi katasztrófa veszélye.
– A határainkon túlról fenyegető környezetvédelmi veszélyek kezelése alapvetően környezetvédelmi feladat, amelynek a kivédésében természetesen az OKF-nek is vannak feladatai. A mi dolgunk ilyenkor az, hogy a szükséges technika helyszínre telepítésével és működtetésével segítsük a kármentesítést.
– Az OKF tisztában van azzal, hogy a Kárpát-medencében hol vannak a potenciális szennyező források?
– Áttekintettük ezt a helyzetet, és az ország különböző régióiban ennek megfelelően olyan műszaki bázisokat hoztunk létre, amelyeket a szükséges eszközökkel is felszereltünk. Fontosnak tartom, hogy a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező esetleges balesetek kivédésére is fel legyünk készülve. A helsinki egyezmény egyébként rögzíti, hogy a szerződő államoknak kötelességük egymást tájékoztatni a határ menti területeken működő veszélyes üzemekben folyó olyan tevékenységekről, amelyek a szomszédos ország számára kockázatot jelenthetnek.
SpaceX
Olaszország a Marsra repül
