Kemény járulékos költségek

Lakáshitel felvételénél a vevőjelöltnek a vételáron kívül viszonylag sok járulékos költséggel kell számolnia, amit nem árt figyelembe venni a tranzakció tervezésénél. A kiadások hosszú sora mindjárt a tulajdoni lapok kikérésénél kezdődik: a hitelkérelemhez, illetve a tulajdoni helyzet tisztázásához szükséges dokumentumok darabonként háromezer forintba kerülnek, így ha több kiszemelt lakást is közelebbről meg szeretnénk ismerni, akár több tízezer forintot is otthagyhatunk a földhivatalnál. Az adásvételnél közreműködő ügyvéd általában a vételár egy százalékáért foglalja írásba a szerződést, ám felkapottabb helyeken 2-3 százalékot is elkérnek a közreműködő jogászok. (Más kérdés, hogy az utóbbi esetekben a tiszteletdíj általában tartalmazza a tulajdoni lap kikérésének, illetve az ügyintézés költségeit is.)
A kölcsönöket nyújtó pénzintézetek különböző jogcímeken szintén megszabadítják néhány forinttól az adósjelöltet: mindjárt az első az ingatlanbecslés díja, ami bankonként változik, általában 20-30 ezer forintot jelent. (Ha több ingatlan is fedezetként szolgál, akkor ez az összeg nyilván többszöröződik.) Az értékbecslési díjon kívüli tételek elnevezése és meghatározása pénzintézetenként változó – rendelkezésre tartási díj, hitelbírálati díj, egyebek –, ám ezek együttes összege is tízezer forintokra rúghat.
A lakásvásárlás járulékos költségei közül a legjelentősebb a fizetendő illeték, amelyet használt lakás vétele, illetve nem vállalkozótól vásárolt új építésű ingatlan esetében annak forgalmi értéke után kell megfizetni. Ez négymillió forintig kettő, felette hat százalék. Az új, vállalkozói alapon épített lakóingatlan esetében 30 millió forintos értékig nincs illeték, ám ha az ingatlan vételára meghaladja ezt az összeget, akkor a teljes vételár után kell fizetni.