A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) által meghozott piacszabályozó intézkedés betartására szólította fel a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertésválasztmányának elnöksége a sertéstartókat, de elvárják az ipartól, hogy megfizesse a rendeletben foglalt árat, a VHT-tól pedig, hogy betartassa a megállapodást – nyilatkozta lapunknak Tóth István, a MOSZ titkára a sertésválasztmány pénteki ülését követően. (A jelenleg érvényben lévő és elméletileg a sertéspiac stabilizálását szolgáló rendelet kimondja, hogy a feldolgozók az U minőségi kategóriába tartozó sertésekért kilónként 265 forintot kötelesek fizetni. Ebből az árból a termelők 25 forintot a VHT kasszájába fizetnek, amiből a húsexportot támogatja a terméktanács.)
Ha azonban a feldolgozók felrúgják ezt a megállapodást, vagy a VHT nem tud érvényt szerezni annak, vagy az ipar tartja ugyan az árat, de nem veszi át a kellő mennyiségű sertést, akkor áprilistól hatékony élőexport-támogatás bevezetését sürgeti – szemben a jelenlegi, hatástalan exporttámogatással – a sertésválasztmány – mondta Tóth István. – Jelenleg 65 forint kilónként az élő sertés exporttámogatása, amit 85 forintra javaslunk felemelni – tette hozzá.
– Emellett a húsimport korlátozását és szigorítását is követeljük – mondta a MOSZ titkára –, mert az olcsó, bizonytalan eredetű és minőségű importhúsok rontják a termelők pozícióit és a hazai hús exportlehetőségeit. Az importból származó hús egy részét ugyanis a feldolgozók készterméknek bedolgozva külföldön értékesítik. Ha a sertésátvétel késedelmesen zajlik, akkor a tenyésztők javasolják az állami intervenciós felvásárlás bevezetését. Illetve a tárolás támogatását és a minőségi, minősítési és forgalomba hozatali szabályozó rendelkezések szigorú ellenőrzését és szigorú szankcionálását is követelik, mert az átvevők sokszor a ténylegesnél roszszabb húsminőséget állapítanak meg, és azután fizetnek.
A sertésválasztmány azzal a javaslattal is előállt, hogy ha a tenyésztők úgy döntenek, hogy kiszállnak a tenyésztésből, akkor az állam garantáljon nekik tisztességes visszavonulást: azaz mentesítsék a gazdákat a felvett hitelek utáni tartási kötelezettség és a felszámolásra kerülő telepek rekultivációs és környezetvédelmi kötelezettségei alól. Az elbocsátott dolgozóknak, illetve egyéni termelőknek pedig az állam adjon végkielégítést – mondta Tóth.
A húsipar már jelezte, hogy nem tudja tartani a 265 forintos árat, ezért az ár csökkentésére, illetve a termelők által befizetett 25 forintos támogatás emelésére tettek javaslatot – emlékeztetett Tóth István a feldolgozók álláspontjára, a sertéstenyésztőket viszont arra szólította fel, hogy ragaszkodjanak a megállapodáshoz, és ne egyezzenek bele sem az árcsökkentési, sem a többletbefizetési lépésekbe. A szakember ugyanakkor véleményezte azt is, hogy a piacot jellemző kettős árrendszer a tenyésztők beleegyezése nélkül nem alakulhatott volna ki. Tóth viszont arra is emlékeztetett, hogy 1998 és 2002 között a hazai felvásárlási árak összességében olcsóbbak voltak, mint az unióban. Így az „árkülönbözeten” a feldolgozók hatmilliárd forintot nyertek.
A választmányi ülésen felszólalók több gyakorlati tapasztalatra is felhívták a figyelmet. Elmondták, hogy ha megkapják a 265 forintot, akkor az után kell az áfát fizetniük, pedig csak 240 forint marad náluk, mivel 25 forintot a VHT kasszájába fizetnek. Tudni olyan esetről is, hogy a vágóhíd az S és E minőségi kategória után 270 forintot fizet kilónként, az alacsonyabb O és P kategória után azonban már csak 205, illetve 165–185 forintot fizet. Gyakori a kompenzációs súlyon értékesítés is, amikor a sertést valós súlyánál kisebb súlyban veszik át.
Egy Fejér megyei termelő arról is beszámolt lapunknak, hogy egyes vágóhidak egyáltalán nem veszik át a sertést, ha vágnak, akkor saját telepeikről származó disznókat küldenek a kés alá. A tenyésztő a leadott sertésekért járó 3000 forintos kompenzációval – ami a kilónkénti 25 forintos VHT-befizetést hivatott kiegyenlíteni – sem elégedett, mert az csak 120 kilós élősúlyban leadott sertés után fedezi a 25 forintos befizetést. Egy nagyobb súlyú jószág esetében viszont már nem kapja meg a 25 forintos kompenzációját. A tenyésztő arról is beszámolt, hogy tudomása szerint az M1-es autópálya ötven kilométeres vonzáskörzetében holland befektetők sertéstelepeket keresnek. Vétel esetén a holland államtól hatvanszázalékos állami támogatást kapnak, a maradék negyven százalékot pedig a hazai SAPARD-programban kísérlik meg megszerezni.
A helyzetről lapunk megkérdezte Németh Imre agrárminisztert is, aki munkatársunknak elmondta, hogy a feldolgozók többet akarnak markolni, mint amennyi jár nekik. Ezért ha nem sikerül rendezni a helyzetet, akkor az agrártárca hamarosan bevezeti az élőexport-támogatást.
***
Szigorú előírások. A magyar élelmiszeripar szereplőinek nagy kihívást jelent majd az európai uniós csatlakozás, mert jó néhány szigorú előírásnak kell majd megfelelniük működésük, üzleti tevékenységük során – mondta még múlt hét csütörtökön Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára Kunszentmártonban. A politikus úgy látja: az élelmiszer-ipari feldolgozócégek több problémával küzdenek, így a forint magas árfolyama miatt az exportból származó nyereségük leapadt, ezért a szükséges műszaki és egyéb fejlesztéseknek nem vagy csak részben tudnak eleget tenni. Az is igaz, hogy bizonyos előírásokat a kelleténél szigorúbban kérnek rajtuk számon, néha olyanokat, „amelyeket az EU-országokban sem tartanak be” – tette hozzá.
droggyanús
Egy óvodánál, és iskolák mellett áruló afrikai dílert kaptak el + videó
