Privatizációt tervez egyébként a pécsi és a szegedi egyetem is a radiológiákon. A privatizációról már az előző kormány idején törvény született, ám a végrehajtást felfüggesztették, mondván: a jogszabályt átdolgozzák. Az új variáció szerint – amely júliustól léphet hatályba – nemcsak közhasznú szervezetek, hanem profitorientált cégek is fővállalkozók lehetnek egészségügyi intézményekben.
*
Amíg nem születik meg az új szabályozás, az átalakításokat fel kell függeszteni – az erről szóló levelet 2003. október 11-i keltezéssel Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára küldte az orvosegyetemek rektorainak. Mang Béla lapunknak elmondta: vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy jogszerű volt-e az ügylet, ám ez még nem zárult le.
Az üzlet közben lezárult Debrecenben. A dolgozók jogszerűtlennek tartják a magánosítást. Állítják: miután a pályázat végső jelentkezési határideje csak novemberben, a levél kiküldését követően járt le, a privatizációt le kellett volna állítani. Egyesek szerint Európában nincs példa arra, hogy állami egyetem egy részét „kiprivatizálják”, ráadásul éppen azt, amelyik nem termel veszteséget.
Az egyetem vezetése szerint a legjobban jövedelemző CT- és MR-részleget már korábban eladták egy olyan cégnek, amelyben az intézménynek 40 százalékos tulajdonrésze volt, ám kisebbségi tulajdonosként a vizsgálatokból származó profit felhasználását nem tudták befolyásolni. Közben a nyereséget nem termelő hagyományos röntgen- és ultrahangvizsgálatokhoz nem találtak üzemeltetőt, holott ezeknek a fenntartásához milliárdos összeget kellene műszerfejlesztésbe invesztálni. A privatizációs pályázaton nyertes vállalkozás nagyon szigorú feltételek mellett pénzt hoz a rendszerbe – fogalmazott Fésűs Zoltán, az egyetemi centrum elnöke.
– Mintegy kétmilliárd forintot invesztálunk 1,5–2 év alatt a műszerek fejlesztésébe, ráadásul a fekvő betegek után az egészségbiztosítótól kapott finanszírozás 13 százaléka, járó betegek esetén 5 százaléka az egyetemnél marad – mondta Katona Zoltán, a pályázaton nyertes Nemzetközi Egészségügyi Központ Szeged Kft. ügyvezetője.
Sokak szerint ez a lépés ellentmond annak a kormányzati szándéknak, miszerint meg kell szüntetni a spontán privatizációt, a jól jövedelmező részlegek „kimazsolázását”, és a kórházakat csak egyben lehet magánosítani. Más erről a véleménye az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárának. Rácz Jenő szerint itt nem volt szó „kimazsolázásról”, hiszen nemcsak a nagy értékű, jól jövedelmező képalkotó diagnosztika került magánkézbe, hanem a profitot nem hozó hagyományos röntgen és ultrahang is. Hiú ábrándnak nevezte, hogy egy teljes egyetemet privatizálni lehessen.
A radiológiai klinika dolgozóinak többsége már megkapta az értesítőt arról, hogy hamarosan megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya. Szűcs Péter, a dolgozók jogi képviselője szerint voltak, akiknek a korábbinál óránként mintegy ezer forinttal ajánlottak kevesebb pénzt. Azt is hangsúlyozta, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével a biztonságot is elveszítik a dolgozók, hiszen a tovább foglalkoztatásuk a szerződés szerint csak egy évig garantált. A dolgozók attól tartanak, hogy a magánvállalkozás csak akkor tud majd profitot termelni, ha lefarag a bérköltségekből. Katona Zoltán szerint a dolgozók jól járnak, hiszen végkielégítést kapnak, miközben egyetlen napig sem maradnak munka nélkül. Garantálják azt is, hogy senkinek sem lesz kevesebb az összkeresete, mint tavaly, a béremelés után. Kisebb viták vannak – ismerte el –, ám ez nem az alapbérre vonatkozik, hanem a különböző pluszjuttatásokra. A működést egyébként hamarosan megkezdik, egyelőre a tisztiorvosi szolgálat engedélyére várnak.
Jön a havazás, mutatjuk mely vármegyéket érinti először