Még egy nap a diplomáciának

A hétfői nap az igazság pillanata lesz a világ számára Szaddám Huszein iraki elnök tömegpusztító fegyvereinek leszerelését illetően – jelentette ki George W. Bush amerikai elnök az Azori-szigeteken rendezett tegnapi hármas csúcstalálkozó után. Közben az Egyesült Államok folytatta háborús előkészületeit az iraki térségben.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a hétfői nap az igazság pillanata lesz a világ számára – mondta az amerikai elnök Tony Blair brit miniszterelnökkel és José María Aznar spanyol kormányfővel közösen tartott sajtóértekezletén. Nem fejtette ki bővebben, mit ért ezen, de megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország március 17-ét jelölte meg végső határidőként Irak tömegpusztító fegyvereinek leszerelésére. Mint mondta: hétfőn eldől, hogy működőképes-e a diplomácia. Bush felszólította a világ országait: támogassák Irak tömegpusztító fegyvereinek azonnali és feltétel nélküli leszerelését. Az Egyesült Államok el van rá szánva, hogy szükség esetén erő alkalmazásával fossza meg Irakot ezektől a fegyverektől – tette hozzá.
Habár tegnapi találkozójukat a politikusok inkább a diplomácia érdekében kifejtett erőfeszítésként értékelték, megfigyelők szerint az azori találkozó nem volt más, mint a „háború előjátéka”. Ezt a benyomást erősíti Tony Blair szóvivője is, aki útban a csúcstalálkozóra újságírók előtt a diplomácia végjátékaként jellemezte a mostani helyzetet. Szinte szó szerint ezeket a szavakat használta Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője is, aki azt mondta: közel az iraki válság diplomáciai szakaszának vége. A csúcstalálkozó előtt a spanyol miniszterelnök is arról beszélt, hogy kimerültek a diplomácia eszközei, és itt az ideje, hogy a szövetségesek fegyverrel szerezzenek érvényt a BT 1441-es határozatának.
Az új határozat feladását valószínűsíti egyébként a francia álláspont hajthatatlansága. Dominique de Villepin francia külügyminiszter a hét végén ismét kijelentette, hogy Párizs a BT-ben nemmel szavaz. Brit kollégája, Jack Straw szombaton ugyanakkor azt mondta: az iraki katonai beavatkozáshoz nem feltétlenül szükséges az újabb BT-határozat. Franciaország, Németország és Oroszország a hét végén közös nyilatkozatot adott ki, melyben a Biztonsági Tanács rendkívüli miniszteri szintű ülését szorgalmazta. A dokumentum egyebek között leszögezte, hogy a jelen körülmények között semmi sem igazolja az ellenőrzési folyamat elvetését és az erő alkalmazását. A francia elnök tegnap egyébként – két amerikai hírtévének nyilatkozva – kifejtette: hajlandó elfogadni, hogy a fegyverzetellenőrök 30–60 napos határidővel befejezzék tevékenységüket Irakban, ha ezt indítványozzák. Jacques Chirac az ENSZ-ellenőrök keddre várható beszámolójától kívánja függővé tenni a fegyverzet-ellenőrzési folyamat meghosszabbítását.
Mindeközben a brit The Sunday Telegraph katonai illetékesekre hivatkozva arról számol be, hogy a Kuvaitban állomásozó brit és amerikai alakulatok a hét végén elfoglalták végleges hadállásaikat, és a támadás várhatóan szerda vagy csütörtök hajnalban indul. Némileg ezt a forgatókönyvet támasztja alá az amerikai alelnök tegnapi nyilatkozata is. Dick Cheney szerint az Egyesült Államok elnökének néhány napon belül nagyon nehéz és fontos döntést kell hoznia. Az alelnök egy interjúban leszögezte, hogy újabb halogatások már nem hoznának megoldást. „Nem kérdéses, hogy a diplomáciai erőfeszítések vége felé járunk, és az elnöknek az elkövetkező néhány napban nagyon-nagyon nehéz és fontos döntést kell hoznia” – hangsúlyozta Cheney.
Ezalatt folytatódott az amerikaiak katonai felvonulása Irak térségében. Szombaton újabb nyolc amerikai hadihajó haladt át a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren keresztül a Perzsa-öböl felé. Az amerikai egységgel tart három atom-tengeralattjáró, s a kötelékhez tartozik a Donald Cook romboló, a légvédelmi fegyverekkel felszerelt Aegis, valamint az irányítható rakétákat hordozó Porter romboló. A jelek szerint azonban Szaddám Huszein is megkezdte a felkészülést az esetleges támadásokra. A The Sunday Times értesülése szerint az iraki elnök a hozzá leghűségesebb alakulatok 120 ezer katonájából három koncentrikus védelmi kört hozott létre Bagdad körül. A védelemben részt vesz az elit Köztársasági Gárda 50 ezer tagja, 700 harckocsi támogatásával. Irakot – tekintettel a háborús helyzetre – négy védelmi szektorra osztották; a központi, Bagdadot is magában foglaló katonai zóna parancsnokává Szaddám Huszein elnök a fiát, Udajt nevezte ki.
Washington visszavonta 15 milliárd dolláros, Törökországnak felkínált gazdasági segélycsomag-ajánlatát, miután Ankara nem hozott gyors döntést 62 ezer amerikai katona befogadásáról – jelentette az AP. Az új török kormányfő azonban egyelőre nem tervezi az ankarai parlament elé vinni amerikai harcoló egységek törökországi telepítésének kérdését. Recep Tayyip Erdogan a Milliyet című ankarai lapnak nyilatkozva elmondta: szeretné az amerikai egységek törökországi állomásoztatásának kérdéséről újra megszavaztatni a törvényhozást, de ez „nem élvez elsőbbséget programjában”, csak a kormányáról való bizalmi szavazás után lehet róla szó. Erdogan mindazonáltal hozzátette: az Egyesült Államoknak „határozottabb garanciákat kell adnia” Törökországnak, hogy a döntés könnyebb legyen a telepítés ügyében.
Az amerikai elnök egyébként a hét végén hivatalosan is kérte a török légtér sürgős megnyitását az amerikai légierő repülőgépei számára. A török kormány még nem válaszolt a kérésre, ám a Financial Times értesülése szerint, ha Törökország továbbra sem engedélyezi a szövetségeseknek a légitámaszpontok használatát, akkor a brit és amerikai légierő Izrael és Jordánia légterét is igénybe veheti. Belgium és Szlovénia közben bejelentette: nem bocsátja rendelkezésre területét és légterét az amerikai csapatoknak, ha az Egyesült Államok az ENSZ felhatalmazása nélkül indít háborút Irak ellen. Silvio Berlusconi olasz kormányfő pedig közölte: Olaszország semmilyen körülmények között nem vesz részt katonákkal egy Irak elleni esetleges háborúban.
Iraknak két napon belül jelentésben kell beszámolnia az ENSZ-nek fennmaradt lépfenebaktérium-készletéről. Bagdad állítja, hogy 1991-ben megsemmisítette lépfene-baktériumait. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője pénteken kapta meg a VX ideggáz-hatóanyagokról szóló iraki jelentést. Közben Irak folytatta az asz-Szamúd–2 rakétáinak megsemmisítését.
***
Magyarországról kiutasítottak két iraki diplomatát. A budapesti iraki nagykövetség két diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánították, és felszólították Magyarország területének elhagyására „státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységük miatt”. A külügyi szóvivői iroda közleménye szerint pénteken a Külügyminisztériumba kérették Irak budapesti ideiglenes ügyvivőjét, akinek a kiutasításról szóbeli jegyzéket adtak át. A távirati iroda megkeresésére Tóth Tamás külügyi szóvivő nem kívánt részleteket elárulni a kiutasításról. Azt elmondta, hogy a budapesti képviseleten az ideiglenes ügyvivő mellett két beosztott diplomata maradt. (MTI)