Továbbra is az iraki konfliktus várható fejleményei mozgatják a tőkepiacokat. Az olaj árának változásai, illetve az erre vonatkozó prognózisok a gazdaság egészének jövőbeni megítélését meghatározzák. Kuala Lumpurban az elmúlt hét elején 47 tagország képviselőinek részvételével tanácskoztak az Iszlám Konferencia szervezetének küldöttei. A nem hivatalos találkozón felvetődött a hetvenes évek első felében már kipróbált „olajfegyver” bevetésének gondolata arra az esetre, ha az USA megtámadná Irakot. Azóta pró és kontra érvek is elhangzottak ezzel kapcsolatban. Több olajtermelő ország vezetője az olajexport befagyasztását látná lehetséges lépésnek egy katonai beavatkozásra, míg például Szaúd-Arábia ellenezné ezt. Ali Naimi szaúdi olajminiszter napi 2,5 millió hordónyi termelésnövelést ígért arra az esetre, ha az iraki konfliktus miatt csökkenne a kínálat az olajpiacon. A nyilatkozatát közlő Financial Times ugyanakkor független piaci szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy Szaúd-Arábiának maximum napi kétmillió hordónyi többletkapacitása lehet, ami önmagában nem elegendő a várható olajhiány semlegesítésére.
Olaj és infláció
Meghatározó elem az infláció alakulása folyamán az energiahordozók ára, ezért a pénzromlás várható ütemén keresztül valamennyi ország gazdasági kilátásait is befolyásolja. Legkevésbé az EU-ban tartanak az inflációtól. Ernst Velteke, a német Bundesbank elnöke szerint az idén két százalék alá kerül az unión belül a pénzromlás. Februárban az EU statisztikai hivatala szerint 2,3 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak. Ha a német jegybank elnökének prognózisa teljesül, akkor az EKB újra teret nyer a monetáris enyhítéshez. Egyre inkább erre lehet következtetni Wim Duisenberg, az EKB elnökének nyilatkozataiból. Február közepén még határozottan cáfolta a kamatcsökkentés lehetőségét, a G7-ek legutóbbi találkozóján már másképp érvelt. „A központi bank azonnal cselekedne, ha az eurózóna gazdasága ezt megkívánja” – idézte az MTI az EU központi bankjának első emberét. Duisenberg aggodalmának adott hangot a második fél évben várható gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatban. Borúlátását erősíti az iraki konfliktus eszkalálódása, s az infláció esetleges csökkenését is elsősorban a gazdaság lassulásával hozta összefüggésbe. Megfigyelők szerint Duisenberg szavaiból egy közeli kamatcsökkentésre lehet következtetni, aminek hatására az irányadó kamatláb két százalék alá is csökkenhet. Az EKB monetáris tanácsa legközelebb március 6-án, csütörtökön vizsgálja felül a kamatszintet. Jelenleg az irányadó kamat 2,75 százalék az EU-ban. A Morgan Stanley szakértője szerint a következő ülésén még nem nyúl a kamathoz az EKB, viszont az Irak elleni támadás megindításának napjára 75 bázispontnyi kamatcsökkentést jósol.
Süllyedő részvényárak
Kevésbé egyértelmű a befektetők véleménye a különböző gazdasági folyamatokról, de a piacokon látható eredmény egyértelműen pesszimista képet fest. A legfontosabb indexek a mögöttünk álló héten újabb mélypontokat értek el. Csak javította, de nem fordította meg az eredményt a hét utolsó napján bekövetkezett egy százalék körüli javulás. Az élen a frankfurti DAX járt, amely a pénteki 1,35 százalékos erősödése ellenére 2547 ponton fejezte be a hetet, 3,85 százalékkal egy héttel korábbi szintje alatt. Hat éve járt ennél mélyebben a német tőzsdemutató, amikor egészen 2519 pontig esett. Ötéves mélypontjához közelít a párizsi CAC, és süllyedt az utóbbi öt kereskedési napon a japán Nikkei is. A 225 válogatott részvény adataiból számított index 8363 ponton zárt pénteken, 1,77 százalékkal egy héttel korábbi értéke alatt. Az USA-ban a fejlett technológiai társaságok részvényeinek árfolyamából számított Nasdaq Composite úszta meg kisebb veszteséggel: péntekig 0,8 százalékkal csúszott vissza, azaz 1338 ponton fejezte be a hetet. A Dow Jones ipari index ezzel szemben 1,59 százalékot veszítve 8018 ponton landolt pénteken este.
Hosszú előkészületek után kedden ismerteti Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a három évre tervezett, tőkepiaci befektetési lehetőségeket népszerűsítő kampány újabb részleteit. Kedden hagyományteremtő aktusra is sor kerül: Kornai János professzor nyitja meg a kereskedést annak a csengőnek a megszólaltatásával, amelyet az újjáalakuló pesti börze 1990-ben kapott a New York-i tőzsdétől.
Minden támogatás jól jöhet a pesti tőzsdének, hiszen a BÉT vezetőinek minden igyekezete ellenére továbbra is alacsony az érdeklődés a részvények iránt. Az elmúlt héten Londonban és New Yorkban találkoztak a magyar börze és az ott jelenlévő kibocsátók képviselői a régió iránt érdeklődő befektetőkkel. Jaksity az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a tőzsdei társaságoknak a BÉT közreműködése nélkül is tartaniuk kellene hasonló találkozókat, amelyek ebben a koncentrált formában hatékonyabbak, s valószínűleg nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Kérdés azonban, hogy az iraki háború küszöbén a tőkepiacok globális aggodalmai közepette elég hangos lehet-e a magyar társaságok szava?
Az elmúlt hetek ármozgásai – hasonlóan a korábbi időszakokhoz – azt mutatták, hogy a magyar tőkepiac nem képes tartósan szembemenni a világpiaci folyamatokkal. Az elmúlt héten a magyar papírok átlagosan 1,3 százalékkal értékelődtek le. A vezető részvények közül az OTP másfél, a Richter két és fél százalékkal tudott drágulni. A legjobban teljesítő blue chip annak ellenére javult, hogy ezúttal kihagyta a BÉT a road show nyújtotta lehetőségeket. Az index negatív eredményét a Mol 3,6 százalékos, illetve a Matáv ötszázalékos visszaesése okozta.
IEB: vételi ajánlat
A hazai tőkepiac kiemelkedő eseménye volt a múlt héten az Inter-Európa-részvényekre bejelentett nyilvános vételi ajánlat. Korábban többször visszatérő piaci pletyka keringett a középbank esetleges felvásárlásáról. Az olasz SanPaolo IMI részvényenkénti 2000 forintos ajánlata után a bank eladása nem valószínű. A szakmai tulajdonos kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben erősíteni szándékozik jelenlétét a régióban. Az IEB e koncepció jegyében került át a bankcsoport régióbeli érdekeltségeit egybefogó holdingba, s ez tette szükségessé az ajánlattételt. A bejelentés óta az 1950-1960 forintos sávban erős kereslet van jelen a tőzsdén, ami azt valószínűsíti, hogy a piac elfogadta ezt az árszintet és valószínűleg sikeres lesz az ajánlat.
Róma
A jubileumi szentévre már közel húszmillió zarándok látogatott Rómába
