A Reform Tömörülés platformként már az RMDSZ február eleji kongresszusán sem vett részt, mert annak előkészítésekor világossá vált előttük, hogy nem lesznek általános és titkos, úgynevezett belső választások az erdélyi magyarság szintjén a közösség kisparlamentjének, a szövetségi képviselők tanácsának a megújítása céljából. A szombati Reform-kongresszuson Toró T. Tibor platformelnök helyzetértékelésében is kitért erre, úgy ítélve meg, hogy az RMDSZ befogadó szövetségből kirekesztő párttá alakult át, amely nem az egész közösség érdekeit képviseli. A szervezeten belüli sokszínűség is a múlté, akárcsak a platformszabadság – mondta.
A Temes megyei parlamenti képviselő azt javasolta, hogy az általuk eddig is képviselt értékek mentén politikai mozgalomban szövetkezzenek azokkal, akik az összefogás alapján önálló magyar közképviselet megvalósításában látják a jövőt, függetlenül attól, hogy tagjai-e az RMDSZ-nek vagy sem.
*
A kongresszus zárt ülésen hozta meg a platform megszüntetéséről és a mozgalom megalakításáról szóló határozatát. Az alakuló ülés előtti sajtótájékoztatón Toró T. Tibor elmondta: a Reform Tömörülés Mozgalom nem akar párttá válni, nem fog helyi vagy általános választásokon az RMDSZ ellenében indulni, de hozzátette: ez nem zárja ki azt, hogy főleg a tömbmagyar vidékeken, a Székelyföldön alakuljanak olyan politikai szervezetek, amelyek versenybe kerülhetnek az RMDSZ-szel, s amelyeknek a mozgalomhoz tartozó tagjai is lesznek majd. Elhangzott: a cél annak az erdélyi magyar közösségi önkormányzati struktúrának a megteremtése, amelyre Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke tett javaslatot, és amelynek kezdeményező bizottságát március 14-én, egy kolozsvári fórumon kívánják létrehozni.
A szombati kongresszusi határozat szerint a majdani Romániai Magyar Nemzeti Önkormányzaton belül a Reform Tömörülés Mozgalom a keresztény és a nemzeti liberális értékek képviseletét akarja felvállalni. Az alakuló ülésen felszólalt Tőkés püspök ismét élesen bírálta a jelenlegi RMDSZ-vezetést és „kurzust”, és a szatmárnémeti kongresszus döntéseit egyenértékűnek nevezte a közösségi önkormányzat hivatalos feladásával. A politikai mozgalom elfogadott működési alapelvei szerint a megalakuló, legkevesebb tíztagú helyi csoportok három regionális tanácsot hoznak létre. A tömbmagyarságot megjelenítő székelyföldi tanács paritásos alapon képviseli magát a mozgalom döntéshozatalában, a közép-erdélyi, illetve a partiumi és bánsági tanács képviselőivel azonos szinten (az utóbbi régiókban a magyarság kisebbségi sorban, illetve szórványban él). A küldöttek a mozgalom elnökének Szilágyi Zsolt korábbi platformalelnököt, Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt választották meg egyhangúan, nyílt szavazással. Az elnök az összefogáson alapuló fellépést nevezte fontosnak a közösségi önkormányzat megteremtése érdekében, úgy, hogy mindazokkal szövetségre lépjenek, akik ha más szervezetekben is, de ugyanazokért a célokért küzdenek, és fontosnak tartják, hogy „életünkről, sorsunkról demokratikusan döntsünk”. Mint mondta: reméli, hogy a mozgalom élvezni fogja az erdélyi történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek bizalmát, s hogy sikerül a demokratikus román politikai elittel, értelmiségiekkel, pártokkal és szervezetekkel is összefogniuk.
origo.hu
Veszélyes időkben nem ripacsokra van szükség! – indul a NEM kampánya
