Ez március 17-ig adna haladékot Iraknak a leszerelésre, ám Franciaország és Oroszország vétóval fenyegetett beterjesztése esetén, míg Kína jelezte: nem tart szükségesnek újabb határozatot Irakkal kapcsolatban. A BT hat nem állandó tagja szerint még 30–45 napot kellene adni Iraknak a leszerelésre. A kameruni ENSZ-nagykövet szerint hat BT-tag (Pakisztán, Guinea, Kamerun, Angola, Chile és Mexikó) arról egyeztet, ki lehetne-e tolni az iraki leszerelésre adott amerikai–brit–spanyol határidőt. A hat országra mind Washington, mind Párizs oldaláról nagy nyomás nehezedik, hogy sorakozzanak fel a háborúra felhatalmazást adó, illetve a kivárást szorgalmazó táborhoz.
*
Lemondott és kilépett a szolgálatból hétfőn egy amerikai diplomata – immár a második egy hónapon belül – tiltakozásul George Bush amerikai elnök iraki politikája miatt. John H. Brown 1981-ben kezdte diplomáciai pályafutását, Londonban, Prágában, Krakkóban, Kijevben és Moszkvában szolgált, legutóbb az orosz fővárosban dolgozott kulturális attaséként. Colin Powell amerikai külügyminiszternek írt levelében azzal indokolta távozását, hogy nem támogathatja nyugodt lelkiismerettel Bush elnök háborús terveit Irak ellen. Egyebek között azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok megnyerheti a háborút Irak ellen, de nem nyerheti meg a békét a térségben, és az amerikai állampolgárok sem lesznek majd nagyobb biztonságban.
Másutt is tiltakoznak a tervezett erőszakos fellépés ellen. A dalai láma, a tibeti buddhisták legfőbb vallási vezetője Irak lakosságáért imádkozott kedden, és „rövidlátó politikának” nevezte az arab ország elleni háborús készülődést. – A háború, akárhogyan végződik is, csak újabb és újabb erőszakot szül, s hosszú távon nincsenek nyertesei – mondta egy általa vezetett szertartáson emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában.
Moamer Kadhafi a Le Figaro keddi számában vészjósló előrejelzést adott a konfliktusról. Tiszavirág-életű győzelemre számíthat az amerikai elnök egy Irak elleni háborúban, az ugyanis kizárólag Oszama bin Laden malmára hajtja a vizet, és világméretűvé csapássá növelheti a terrorizmust – nyilatkozta a líbiai vezető. – Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok a vesztébe rohan: az amerikaiak eleinte győzelmet győzelemre fognak halmozni, a siker azonban csak átmeneti lesz, ellenreakciókat fog kiváltani nem csak Irakban és a Közel-Keleten, következményei Európában is és az egész világon éreztetni fogják hatásukat – jelentette ki Kadhafi. Figyelmeztetése szerint a terrorizmus ezen az úton általános katasztrófa méreteit öltheti.
Az alternatív véleményt mások is jelezték. Ausztrália Irak-politikája miatt lemondott tisztéről kedden egy magas rangú ausztrál hírszerzési tanácsadó, aki a canberrai kormánynak alárendelt, a hírszerzési információkat értékelő hivatal (ONA) vezető munkatársa volt. Andrew Wilkie szerint Ausztrália – amely erőteljesen támogatja az Irak-ellenes amerikai katonai terveket – „ostoba politikát folytat, amely nem éri meg a kockázatot”. Egy helyi televíziónak adott nyilatkozatában Wilkie úgy vélte, az Irak elleni támadás oda vezethet, hogy Szaddám Huszein iraki elnök felelőtlen lépéseket tesz, beveti a tömegpusztító fegyvereket, és akár a terroristakártyát is kijátszhatja.
***
Veszélyes robotgépek. Hans Blix, az iraki ENSZ-ellenőrök vezetője közben elismerte, hogy Iraknak kötelessége lett volna tájékoztatnia a világszervezetet, hogy pilóta nélküli repülőgéppel rendelkezik. Az UNMOVIC vezetője közölte, hogy az ilyen távirányítású repülőgép birtoklását el kellett volna ismernie Iraknak, de ezt nem tette meg. Blix szerint a 7,45 méter szárnyfesztávolságú repülőgép jellemzőinek további tanulmányozására van szükség. Ki kell deríteni, hogy a gép hatótávolsága meghaladja-e a megengedett 150 kilométert, másrészt pedig azt, felszerelhető-e vegyi és biológiai fegyverekkel. (MTI)
Olaszország a Marsra repül
