A március 15-i ünnepségsorozat szombaton a Kossuth téren kezdődött, ahol az öt legfontosabb közjogi méltóság jelenlétében katonai tiszteletadás mellett vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál. A koszorúzás után az egybegyűltek átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, a központi ünnepség helyszínére, ahol több ezer ember előtt Szili Katalin mondott beszédet. Az Országgyűlés elnöke szerint az első polgári forradalmunk napján jó szívvel csak a folytonosságot, csak a közös teljesítményt ünnepelheti a hálás nemzeti emlékezet. Kijelentette: az ország ma is olyan történelmi kihívások előtt áll, amelyeknek csak egy összetartó, minden állampolgárával szolidáris nemzet tud megfelelni. Megítélése szerint a közös történelmet nem szabad a politika „napi börzéjén” értelmezni. Petri György szavait idézve azt mondta: „szabad ünnepen nem illendő felidézni az állami ünnepek elhülyült csendjét”. A házelnök példamutatónak nevezte, hogy a franciák forradalmuk kapcsán ma is együtt örülnek, függetlenül attól, hogy szocialisták, liberálisok vagy konzervatívok. – Mert azon a napon nekik csak az a fontos, hogy valamennyien franciák, és elképzelhetetlen, hogy a trikolór számukra ne az egységet jelentse – mondta. Szili Katalin beszéde alatt egy kisebb csoport – amelynek tagjai egy „Petőfi nemmel szavazna” és egy „Nem” felirattal ellátott európai uniós zászlót tartottak – többször fütyüléssel és közbekiabálással fejezte ki a véleményét.
Demszky Gábor a Petőfi-szobornál tartott beszédében kifejtette: Pest-Buda és Magyarország 155 évvel ezelőtt, március 15-én csatlakozott Európához, 13 évvel ezelőtt pedig ismét megadatott a magyaroknak, hogy az igazi európai eszmék alapján éljék életüket. A fővárosi önkormányzat által szervezett rendezvényre a korábbi évekhez képest feltűnően kevesen voltak kíváncsiak. A megjelentek nagy része inkább a Március 15. téri vásárra érkezett, Demszky Gábor beszédét mintegy két-háromszázan hallgatták. A főpolgármester a forradalmi múlt és az európai uniós csatlakozás közötti párhuzamokat hangsúlyozva az uniós népszavazáson való részvétel és az igen szavazat mellett érvelt. Az ünnepség résztvevői félperces néma főhajtással adóztak Zoran Djindjics, meggyilkolt szerb miniszterelnök emlékének.
Csurka István, a MIÉP elnöke pártja Hősök téri nagygyűlésén több tízezres hallgatóság előtt elmondta: aki az április 12-i népszavazáson nemmel szavaz, az a magyarságra szavaz, és az igazi, de most nem létező Európára voksol. A pártelnök reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi Európai Unió helyett létrejön a nemzetek Európája, amelyben nem a gazdasági érdekek, hanem az évezredes értékek lesznek a meghatározók. – Aki nemmel voksol a referendumon, az nemcsak az uniós csatlakozást utasítja el, de azt is, hogy visszamenőleg elfogadja az igazságtalan kárpótlást, a földbirtokviszonyokat, a rablóprivatizációt, a bankok és a monopóliumok túlhatalmát, a magyar önkormányzati rendszer tönkretételét, valamint a társadalom szegény és gazdag részei közötti, máshol elképzelhetetlen mértékű különbségeket – fogalmazott a MIÉP elnöke. Arról is szólt, hogy a magyar ember jelenleg nem látja a jövőjét, és erről az uralkodó elit, valamint az általa kinevezett különféle kormányok tehetnek. Szerinte csak akkor emelkedhet fel újra a magyarság, ha a nemzeti keresztény középosztály megerősödik és átveszi a hatalmat. Kijelentette: Magyarország 1956-hoz hasonlóan ismét a világtörténelem középpontjába kerülhet, ha a nép elutasítja az uniós csatlakozást, hiszen akkor várhatóan Lengyelország is „elsöprő nemet mond”, így megbukik a bővítés. A politikus felemelte szavát az Irak elleni amerikai háborús készülődés ellen is, mondván: bombázással nem lehet demokráciát építeni.
A polgári köröknek a budai Várban tartott egésznapos rendezvényén könyvárusok, népművészeti termékek kiállítói és ünnepi műsorok várták az érdeklődőket. A nap folyamán több tízezren mentek fel a Várba. A Mátyás-templom melletti színpadon Szörényi Levente megnevezte a Szabadság-díj nyertesét, amelyet idén a közönség szavazatai alapján Loppert Dániel kapott meg a Szövetség a Nemzetért polgári kör Kerényi Imre által rendezett megemlékezésén. Loppert az elismerés átvételekor elmondta: nagy baj van abban az országban, amelyben ha valaki megmondja a véleményét, akkor Szabadság-díjjal kell jutalmazni.
A budavári önkormányzat rendezte azt az esti megemlékezést, amelynek fő szónoka, Pokorni Zoltán több tízezer ember előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: 1848 a honfoglalás, valamint a kereszténység felvétele óta a legnagyobb esemény az ország és a nemzet életében. Az uniós csatlakozás kapcsán úgy fogalmazott: „nem vagyunk könnyű helyzetben, a döntéshez a kormánytól nem sok segítséget kapunk, de mégis nekünk kell döntenünk”. Szerinte ehhez „erőt, segítséget és példát kaphatunk 1848 márciusának szabad embereitől”. Hozzátette: a szép és fontos elvek mellett őszintén szembe kell nézni azzal, hogy kinek mi az érdeke, ki jár jól, ki szorul segítségére, és arra valóban számíthat-e. Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy milyen körülmények között választották meg a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségét, és az MDF-re utalva úgy fogalmazott: ha a társunk, szövetségesünk csapdába került, ne tetézzük a baját még mi is. Mert bármi is történt, a szabad Magyarországért együtt, egymással összefogva kell dolgoznunk még évekig, és együtt is fogunk – mondta. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben tartott parlamenti beszédében elhangzott köztársasági eszme kapcsán kifejtette: az arra való hivatkozás csak akkor lehet hiteles, ha a szavak és a tettek egy irányba mutatnak. Mint fogalmazott: aki egy tiltakozó fiatalembert a közrend megzavarása címén bíróság elé citál, az a köztársaság eszméjét tagadja meg. Hozzátette: csak egy szép szó marad a köztársaság eszméje ott, ahol a gyülekezési szabadság csak akkor érvényesülhet, ha a miniszterelnök odaszól, ott, ahol a kormányfő dönti el, ki élhet azzal, és ki nem. Kijelentette: 1848 tanulsága, hogy a szabadság nem osztható meg, nem darabolható fel, nem tördelhető szét. A szabadság vagy teljes, vagy nem létezik – mondta Pokorni Zoltán.
Számos vidéki településen rendeztek március 15-i ünnepséget, koszorúzást. Több városban ünnepi közgyűléssel vagy fáklyás felvonulással emlékeztek a 155 évvel ezelőtt történtekre. Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Érden arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem egy és oszthatatlan. Kijelentette: hagyjuk abba a folyamatos átértelmezést, kezdjük el végre közösen írni a jövő történelmét. Ez a mai ünnep üzenete – mondta. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerint az európai uniós csatlakozás küszöbén is érvényesek 1848 eszméi, „de ahhoz, hogy azt életre keltsük, merészség kell”, mert a ’48-as eszmék a mai hatalom számára is veszélyesek. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma is aktuális a magyar sajtó szabadságának kívánalma. – Nem engedhetünk a ’48-ból az Európai Unió küszöbén sem, nem engedhetünk abból, hogy szabadok, emberek és magyarok lehessünk – hangoztatta. Rogán Antal Karcagon azt hangsúlyozta: a rendszerváltozás óta eltelt 12 esztendőben „volt rá alkalmunk, hogy megtanuljuk, a múlt nem vész el, csak átalakul”.
A határainkon túl élő magyarság is megemlékezett március 15-ről. Románia hatvan városában és falvában, több száz rendezvénnyel ünnepeltek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség központi ünnepségét Marosvásárhelyen tartotta, ahol jelen volt Kovács László magyar külügyminiszter, az MSZP elnöke is. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz alelnöke volt, aki beszédében hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Az európai integráció kérdésköréről szólva hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az unió tagjai legyenek. – Szeretném, ha nem bizonytalanodnának el abban, hogy miránk odaát továbbra is számíthatnak – mondta Kövér László. Szász Jenő polgármester meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön. Kézdivásárhelyen Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: Magyarországon a hazafias erőket nap mint nap azzal vádolják, hogy mélyítik az ellentéteket. Kolozsváron mintegy ezren gyűltek össze a Farkas utcai református templomban a március 15-i, ünnepi istentiszteletre. A templomból az ünneplők a volt Biasini szálló elé vonultak, ahol egykoron Petőfi Sándor is megszállt. Itt megkoszorúzták a költő emlékére állított táblát, majd a Házsongárdi temetőben koszorúzták meg a honvédemlékművet. Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ünnepről. A központi ünnepséget a megyeszékhelyen, Ungváron a Petőfi-szobornál tartották. A rendezvény ünnepi szónoka, Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára kiemelte: a magyar kormány mindent megtesz a kárpátaljai magyarság kultúrájának, nemzeti önazonosságának megőrzése érdekében. Szerinte a kedvezménytörvényt semmi nem fenyegeti. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a március 15-i ünnep szellemének megvédésére szólított fel. Úgy vélte, a kárpátaljai magyaroknak meg kell tartani a zsarnoksággal való szembefordulás képességét, mert – mint fogalmazott – „az, ami most van, lánccsörgéssel aláfestett szabadság”.
Ünnepi razzia gyöngyösön. Rendőrségi igazoltatás zavarta meg azokat a Heves megyei polgári körökhöz tartozó fiatalokat, akik Gyöngyösön szerettek volna ünnepelni. Mindezt a közelben álló Tóth Miklós 21 éves diák lefényképezte. Ezt követően az egyik rendőr szidalmazni és lökdösni kezdte Tóth Miklóst, aki ezért több polgári körös barátjával együtt haza indult. Mintegy 300 méterrel odébb a rendőrök újra igazoltatták őket. Mánya Kristóf, a Mátrai Polgári Körök Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: az ünnepséget követő két órán belül a rendőrök módszeresen igazoltatták a szövetség tagjait. Kijelentette: „Úgy tűnt, mintha hajtóvadászatot folytattak volna ellenünk.” Kakukk György alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke kérdésünkre elmondta: lakossági bejelentés alapján rutinellenőrzést tartottak. Kijelentette: az ügy miatt a rendőrségen semmilyen belső vizsgálatot nem kívánnak indítani.
Szabad sajtó-díj. Nem kell választani nemzet és haladás között, nem kell választani, hogy Európa vagy Magyarország. Európa és Magyarország közösen vállalható értékek – mondta Medgyessy Péter szombaton a Pilvax kávéházban, a Szabad Sajtó-díjak átadási ünnepségén. Kiemelte: a demokrácia érvényesítésében nagy jelentősége van a demokratikus, erős és befolyásos nyilvánosságnak. A Szabad Sajtó Alapítvány elnöke Földes György, az MSZP politikusa; az alapítvány egyébként 26 százalékos tulajdonosa a Népszabadságnak. A díjazottak között van Bodor Pál és Galló Béla publicista, a Mérleg című folyóirat, a Klub Rádió szerkesztősége, az újvidéki Multirádió is. Az ünnepségen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Görgey Gábor kulturális miniszter is. (P. T.)
droggyanús
Egy óvodánál és iskolák mellett áruló afrikai dílert kaptak el + videó
