időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Nigériai olajháború Irak árnyékában

Sitkei Levente
2003.03.31. 23:00

Irak árnyékában Nigéria is megvívja saját olajháborúját. Az olajban gazdag déli Niger-deltavidék lakossága egyre nagyobb arányban hagy fel a munkával, s országos sztrájkot kezdeményez, hogy felhívják a figyelmet munkakörülményeik tarthatatlanságára, s hirtelen jött lelkesedésében egy ellenséges törzs tagjaival is le akar számolni. A munkabeszüntetés egyben a manapság rendkívül érzékeny olajpiacot is nagyban érinti, a kormány pedig – ahogy az Afrikában lenni szokott – egyedül a katonaság bevetésével hajlandó orvosolni a problémát.

Nigéria a világ hatodik legnagyobb kőolajexportőre, naponta 2,1 millió hordót exportál a piacra. A támadásokkal egybekötött munkabeszüntetések következtében eddig negyven százalékkal esett vissza az ország olajkitermelése, erre a világpiac is reagált. A termeléskiesést nem csak az érdekelt nyugati olajvállalatok, a TotalFinaElf, a Chevron-Texaco és a Shell érzik meg, hanem a nigériai belső fogyasztók is. Már hónapok óta akadozik az üzemanyag-ellátás, sőt egy hazai kőolaj-finomító be is zárt, mert nem kapott elegendő nyersanyagot munkájához. A nigériaiak hosszú sorokban állnak a még működő benzinkutak előtt, s várják, hogy megnyugodjon az ország, visszatérjen az olaj adta viszonylagos jólét. Az időpontot azonban senki sem tudja meghatározni, mivel jelenleg még minden képlékeny. A nyugati olajcégek kimenekítették munkatársaikat a forrongó térségből, s egyelőre szintén kivárnak, sikerül-e lecsendesíteni a lakosságot.
A viszály ugyanis épp e cégek létesítményei körül kezdődött. Az ijaw törzs fiataljai ugyanis azt sérelmezték, hogy nem kapnak elegendő részesedést az olajjövedelmekből, a politikai életben pedig alulreprezentáltak. Ugyanakkor az olajháború kiváló alkalmat adott arra, hogy a fiatalok megtámadhassák régi ellenségüket, az itsekiri törzset. A harcokban tucatnyian meghaltak, százak megsebesültek. További problémát okoz a lakosságnak, hogy a vérontásba bekapcsolódott a hadsereg is, amely legszívesebben felégetné a Niger-deltát, hogy megszabadulhasson a lakosságtól. Több ezer menekült árasztotta el a folyó környékét, elmesélve, hogy a katonaság válogatás nélkül lő mindenkire. Ezt az információt független forrás ugyan nem erősítette meg, a hadsereg pedig visszautasítja a feltételezést, ám az összecsapások súlyosbodnak, a kormány pedig kijárási tilalmat vezetett be a területen, hogy csökkentse a káoszt.
Csökkenti a békét akarók reményeit, hogy a hatalom gyakorlói kutyaszorítóban vannak, így saját érdekeiket is nézik Abuja urai. Közeledik ugyanis a választás, amelyen a jelenlegi elnök, Olusegun Obasanjo jelentős eséllyel indul. Azért, hogy bebizonyítsa rátermettségét, az ország első embere kemény kézzel le akarja verni a lázadást, mintegy „terroristákként” kezelve a rivális törzsek tagjait. A sztrájk megtartásában egyelőre nem állapodtak meg az érintettek, ám nagy rá az esély, hogy április elsejével kezdetét veszi a munkabeszüntetés, ha a kormány nem adja meg a tavaly beígért 12,5 százalékos bérfejlesztést. A tárgyalásos megegyezésre semmi esély nincsen, hiszen a munkásszakszervezet és a kormány között eddig egyetlen tárgyalás sem zajlott le. Az érdekképviselet szerint a minisztérium túlzottan elfoglalt a kampányolással. Beszédes ugyanakkor az elnök bejelentése, miszerint a megígért béremelés életbe léptetése működésképtelenné tenné az ország gazdaságát.
Az ügy pikantériája, hogy a választási procedúra április 12-től május 6-ig tart, s egy esetleges nagyszabású sztrájkkal – a faji villongásokkal karöltve – könnyen meg lehet torpedózni a szavazást. Olusegun Obasanjo egykori tábornok ugyan demokratikus úton kívánja megvédeni mandátumát, ám hatalomra jutásakor is több szavazatot kapott, mint a szavazásra jogosultak összlétszáma. Akkor azonban ő volt a legnépszerűbb a korrupt politikusok közül, így senki sem ágált gyanús győzelme ellen. A háborús időkben gondot okozhat, hogy az ország nagy része az iszlám követője, nyolc szövetségi államban az iszlám törvénykezés, a saría van érvényben. A keresztény-mozlim szembenállásnak hosszú történelme van Nigériában, s félő, ha az Irak elleni háború elhúzódik, nem csak az olajvidékeken élő törzsek, hanem vallási alapon is elkülönülő népek esnek egymásnak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.