időjárás 2°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Nyolc évezredes kultúra ostroma

György Zsombor
2003.03.21. 00:00

Isten hozta önöket a dicső múlt és a sivár jelen közti különbségek ütközőpontjában – akár így is fogadhatná az iraki történelem emlékeire kíváncsi utazókat a bagdadiak fogadóbizottsága. Az egykori Mezopotámiáról, a Tigris és az Eufrátesz közti területről hallva azonban ma az emberek többségének nem az egykor itt élő sumérok, akkádok, babilóniaiak és asszírok jutnak eszébe, sokkal inkább a háború, az olaj vagy a diktatúra. Holott nyolcezer évnél is régebbre nyúlik vissza ennek a földnek a történelme, ahol már akkor tudtak írni, városokat építeni, amikor a mai nyugati civilizációknak még nyoma sem volt. A két folyó közti hatalmas birodalomban, Babilóniában állt Bábel tornya, amely a bibliai történet szerint csak azért nem ért fel az égig, mert építése közben az emberek nyelve összezavarodott, s mivel így nem értették egymást, inkább szétszéledtek. Itt pompázott a világ egyik csodája, Szemirámisz függőkertje is, amelynek romjaira tekintve, kellő fantáziával talán még el tudjuk képzelni, milyen is lehetett a virágokkal roskadásig feldíszített egykori palota.
A máig élő történelem azonban a Washington célkeresztjébe került fővárosban, vagyis az „Istenek adománya” nevű falu helyén felépült, s a hetedik századi arab hódítást követően a térség kulturális és politikai központjává váló Bagdadban is kézzelfogható. Bár a törökök később közel négyszáz esztendőre maguk alá gyűrték a térséget, a birodalom csak az első világháborút követően omlott össze, miután Irakot angol közigazgatás alá helyezték. Ezt a gyarmati rendszerhez hasonló állapotot – az állam élén névleg I. Fejszál király állott – az angolok 1932-ig tarthatták fenn. A monarchiát a század közepén elsöpörte a forradalom, a hatalmat pedig megszerezte a ma is kormányzó Bász Párt. Az olajipar államosítása után a kormány felismerte a Szovjetunióban rejlő gazdasági lehetőségeket, s a megkötött együttműködési szerződés után a két ország szorosra fűzte kapcsolatait.
Irakban ma az emberek többsége nyomorog, holott a hetvenes években az olajnak köszönhetően majdhogynem olyan csoda vette kezdetét, mint amelyet a ma már dúsgazdag Katar élt át évekkel később. Csakhogy amilyen lendületesen indult meg Irak ennek a szinte példátlan fejlődésnek az útján, a nyolcvanas években éppoly gyorsan kezdett hanyatlani is. Szaddám Huszein 1979-ben került hatalomra, országa egy évvel később pedig már harcban állt a nagy szomszéddal, Iránnal. Nagy volt akkor még a barátság Bagdad és Washington között, sőt, Amerika komoly támogatást is nyújtott Iraknak, többek között fegyvereket is szállítva Huszeinnek. Kuvait után persze változott a képlet, s a korábbi támogatást az embargó váltotta fel. A két háború becslések szerint milliónyi áldozatot követelt, az ENSZ-szankciók pedig napról napra nagyobb nyomorba taszították az országot.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.