A britek döntése nagy bajt hozhat Magyarországra + videó

A Nagy-Britanniában menedékjogot nem kapott migránsokat hamarosan Koszovóba deportálhatják, miután Albin Kurti koszovói miniszterelnök egy londoni csúcstalálkozón bejelentette: Pristina kész segíteni és „fogvatartási központként” működni a migránsok számára. Elemzők szerint ez nem oldaná meg a migrációs válságot, és felvetik a kérdést: vajon így a migránsokat visszajuttatnák-e abba az országba, ahonnan érkeztek? Egyes szakértők attól tartanak, hogy a szellős koszovói–szerb határon átszivárogva ismét a schengeni térség kapuinál lesznek a kitoloncolt migránsok és Magyarország határait ostromolnák.

Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)

Kurti brit médiumoknak megerősítette, hogy tárgyalások folynak arról, hogy Koszovó befogadja a briteknél elutasított migránsokat. A terv szerint Koszovóba küldenék azokat, akik az Egyesült Királyságban elutasították a menedékkérelmüket, és kimerítették az összes fellebbezési lehetőséget. Ezek a migránsok a Balkánra kerülhetnek, majd utána esetleg ismét próbálkozhatnak az unióba való jutással. Megjelenhetnek akár Magyarország határainál is.

Magyarország határánál köthetnek ki a britektől kiutasított migránsok? (Fotó: AFP)

Szeretnénk segíteni Nagy-Britanniának. Ezt baráti és politikai kötelességünknek tartjuk. Korlátozott kapacitásaink vannak, de mégis segíteni akarunk. Rendszeres a kommunikáció a belügyminisztériumunk hivatalnokai és jogászai között arról, hogyan tegyük ezt zökkenőmentesen, mindkét fél kölcsönös előnyére

 – mondta Albin Kurti.

Hozzátette: cserébe Koszovó „biztonsági támogatást” szeretne kapni – legyen az stratégiai megállapodás, felszerelés vagy projektek formájában.

Montenegró nyitott a tárgyalásokra

A Berlini Folyamat londoni csúcstalálkozójának többi résztvevője közül egyedül Montenegró mutatott némi érdeklődést a brit migránsok befogadása iránt.

Milojko Szpajics montenegrói miniszterelnök közölte: országa „nyitott a tárgyalásokra” erről a témáról, de csak akkor, ha Nagy-Britannia „jelentősen befektet az infrastruktúrájába”. Keir Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: az Egyesült Királyság „brit drónokat és szkennereket” telepít a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú ellenőrző pontjain.

Koszovó a legfogékonyabb a brit migránsokra

Alekszandar Popov, a Regionális Központ igazgatója a Blicnek nyilatkozva úgy véli: az illegális migránsok az EU és Nagy-Britannia hosszú távú problémája.

Az EU és Nagy-Britannia a lehető legfájdalommentesebb módon akarja megoldani a nemkívánatos, tartózkodási engedélyt nem kapott migránsok problémáját. Most harmadik országokkal, vagyis az EU-csatlakozásra váró jelöltekkel keresik a megoldást

 – elemzi Popov.

Szerinte Koszovó két okból a legfogékonyabb erre:

• függ a Nyugattól, elsősorban Amerikától és Nagy-Britanniától, amelyek finanszírozzák függetlenségét;
• nincs vallási-kulturális problémája a muszlimokkal, akik a migránsok többségét alkotják.

Hozzáteszi: hasonló a helyzet Bosznia-Hercegovinában, de ott „a három alkotmányos nemzetnek konszenzusra kell jutnia”.

Popov szerint a Nyugat-Balkánon ellenállás van azzal szemben, hogy migránsközponttá váljanak, és a régió országai csak nyugati nyomásra fognak beleegyezni.

Nagy felfordulás van Európában és globálisan, ezért a Nyugat meg akarja oldani azt a problémát, amely az EU szövetét fenyegeti

 – zárja Popov.

Magyarország határait ostromolták a migránsok

Mint arról a lapunk korábban többször is beszámolt, az elmúlt években súlyos problémákkal szembesültek a Vajdaság északi részén található települések a migránsválság következtében. A Magyar Nemzet megírta azt is, hogy a feltorlódott migránsok, akik nem tudtak továbbjutni, a magyar–szerb határ közelében táboroztak le, és rendszeresen próbálkoztak a határkerítésen való átjutással.

A helyzet egyre csak romlott, ahogy minél több migráns érkezett a térségbe.

Birtokba vették az üresen álló házakat, elárasztották a boltokat, utcákat és köztereket. A határ menti erdősávot teljesen uralmuk alá vonták. 

Olyan városok, mint Szabadka, Horgos és Zombor, valóságos migránsgettókká váltak az évek során.

Egyre veszélyesebbé váltak az utcáink, főleg a gyerekeink számára. Egyre több idegen ember, ismeretlen ember volt itt. Voltak atrocitások is akkor már

 – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Lackó Róbert, Magyarkanizsa önkormányzatának egykori migrációügyi megbízottja. 

Hozzátette: 

A boltokban loptak, erőszakosak voltak, verekedések voltak az utcán, nem föltétlenül a helyi lakossággal, egymás között is, de hát ez mind köztünk történt, mind a főutcán, a legforgalmasabb helyeken. Nem beszélve arról, hogy betörtek a lakatlan házakba az éjjeli itt tartózkodás során.

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)