Magyarország területén a csempészek vezette migránsok a megbeszélt helyeken furgonokba szállnak, amelyek egészen Ausztriáig szállítják őket. A sofőrök általában Moldovából, Afganisztánból és Szerbiából, de EU-országokból is érkeznek. A szerb oldalon, a Királyhalomtól Martonosig terjedő szakaszon növekvő tendencia figyelhető meg a migránsok számát illetően, amely naponta akár a 200 főt is elérheti.
A magyar–szerb határ térségében régóta problémát jelent az illegális migráció
A hatóságok mindkét oldalon igyekeznek fellépni az embercsempészek ellen, azonban átütő sikert még nem tudtak elérni. Az elmúlt években súlyos problémákkal szembesültek a Vajdaság északi részén található települések a migránsválság következtében. A Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint a feltorlódott migránsok, akik nem tudtak továbbjutni, a magyar–szerb határ közelében táboroztak le, és rendszeresen próbálkoztak a határkerítésen való átjutással.
A helyzet fokozatosan romlott, ahogy egyre több migráns érkezett a térségbe. Birtokba vették az üresen álló házakat, elárasztották a boltokat, utcákat és köztereket. A határ menti erdősávot teljesen uralmuk alá vonták. Olyan városok, mint Szabadka, Horgos és Zombor valóságos migránsgettókká váltak az évek során.
Az embercsempészbandák megjelenése tovább súlyosbította a helyzetet. Ezek a bűnözői csoportok jelentős összegeket szedtek be a migránsoktól, azt ígérve, hogy segítenek nekik átjutni a határon. Nem riadtak vissza a fegyverek bevetésétől sem céljaik elérése érdekében.
A helyiek beszámolói szerint az erdőkből rendszeresen hallatszott fegyverropogás, ami félelemben tartotta a lakosságot.
A vajdasági települések lakói esténként otthonaikba húzódtak vissza, rettegve várva, hogy véget érjen ez az áldatlan állapot. Bár jelenleg nyugodtabb a helyzet, a helyiek attól tartanak, hogy a migránsok bármikor visszatérhetnek, és újrakezdődhet a rémálom.
Borítókép: Szemét az erdőben a migránsok táborhelyén (Fotó: Magyar Nemzet)