Örök nevet adok nékik, amely soha el nem vész

Újabb húsz magyar embernek ítélte oda a Világ Igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet. A díjazottak közül azonban már csak hárman vehetik át a kitüntetést, a többi tizenhét esetben ugyanis posztumusz adják a leszármazottaknak. Judith Varnai Shorer, Izrael magyarországi nagykövete ez alkalommal is azoknak a nem zsidó származású embereknek adja át a kitüntetéseket, akik a vészkorszak idején minden ellenszolgáltatás nélkül mentették az üldözötteket.
Az izraeli parlament, a knesszet 1953-ban hozott törvényt arról: létrehozzák a Jad Vasem Intézetet, hogy az gyűjtse össze az 1933 és 1945 közötti időszak üldöztetéseivel, vagyis a holokauszttal, a hatmillióra becsült zsidó vallású ember elpusztításával összefüggő dokumentumokat. Az intézet feladatául szabták azt is, hogy vegye fel a kapcsolatot azokkal a keresztényekkel, akik az üldözötteket mentették. Jelmondatát a Bibliából vette: „Adok nékik házamban és falaimon belül helyet és oly nevet, amely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név. Örök nevet adok nékik, amely soha el nem vész” (Ézsaiás, 56.5).
Az első kitüntetést 1963-ban adták az intézet munkatársai. Azóta 24 országból már több mint 18 ezer olyan embert kutattak fel, akik a holokauszt idején önzetlenül mentették a zsidó vallású társaikat. Nevüket a szintén az 1953-as törvénnyel létrehozott jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban található emléktábla örökíti meg. Az intézmény kapui 1957-ben nyíltak meg, azóta folyamatosan látogatható. Az izraeliek számára különleges fontossággal bír ez a múzeum, hiszen a kiállításával emléket állít a II. világháború idején meggyilkolt mintegy hatmillió zsidónak. 1993 óta magyar tagozata is van. A múzeum Ohel Jizkor csarnokának padlójában örökmécsesek fénye világítja meg a huszonkét európai haláltábor nevét. A csarnok mellett acélszürke emlékoszlopot állítottak, a nevek termében pedig több mint kétmillió áldozat neve van feltüntetve. A múzeum melletti park Janus Korczak lengyel orvos nevét viseli, aki önként követte a treblinkai táborba tanítványait. A főépület körül elterülő ligetes erdő a Righteous Gentiles avenue, az Igazak útja nevet viseli. Izraelben a legnagyobb kitüntetésnek számít, ha valaki az emlékműhöz vezető út mentén fát ültethet, vagy a neve felkerülhet a világ igazai közé. Ezt alapos vizsgálat előzi meg. Tanúkat hallgatnak meg, dokumentumokat vizsgálnak át az intézet szakértői, hogy biztosak legyenek benne: a felterjesztett valóban rászolgált a kitüntetésre. Magyar állampolgárok az 1967-ben megszakadt magyar–izraeli diplomáciai viszony helyreállításának évében, 1989-ben részesültek először Világ Igaza kitüntetésben, amelyet azóta több mint ötszázan kaptak meg.
A Jad Vasemnek az izraeli oktatásban is fontos szerepe van: kiállításaival, tanártovábbképző programjaival ugyanis gondoskodik arról, hogy minél többen ismerjék meg a soá idején történteket. A holokauszt- archívumnak pedig az a célja, hogy a kutatók, az érdeklődők és a jövő nemzedékek számára hozzáférhetővé tegye a vészkorszak megismeréséhez szükséges adatokat, információkat. A Jeruzsálemben tárgyaló külföldi politikusok a legritkább esetben mulasztják el, hogy a Jad Vasemben lévő emlékmű örök lángjánál leróják kegyeletüket.
A második világháború zsidó áldozatairól Izraelben a kormány döntése értelmében minden évben április 19-én, vagyis a varsói gettólázadás kitörésének évfordulóján tartanak megemlékezést. Ez az emléknap független a mostani kitüntetés időpontjától.