François Rivasseau a Magyar Nemzetnek elmondta, hazáját alapvető értékek vezérlik: az ENSZ-alapokmány tisztelete, a fegyverzetellenőrök munkájának támogatása, amíg eredménnyel járnak ezek a vizsgálatok – a háború azonban csak a legvégső megoldás lehet. A szóvivő ennek ellenére határozottan visszautasította, hogy Franciaország Amerika-ellenes politikát folytatna. Szerinte inkább arról van szó, hogy Párizs más úton, kisebb veszteséggel próbálja elérni Irak leszerelését, mint a háborúpárti Egyesült Államok.
Ezzel együtt úgy vélte, a világ országainak túlnyomó része egyetért az iraki leszerelés szükségességével, ám szerinte vannak olyan államok, amelyek „túllépnek az eredeti terveken, s egyenesen a rendszerrel való leszámolásról beszélnek”. A szóvivő szerint egyes országok politikai rendszerének megváltoztatása sohasem volt, s nem is lehet az ENSZ feladata. Rivasseau aggodalmát fejezte ki az Európai Unió jövőjét illetően is.
Mint elmondta, valós veszély, hogy az Irak körüli véleménykülönbség aláássa az európai egységet, így „két Európa” jöhet létre. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az unió túl fog lépni a nehézségeken, ha minden vezető együttműködik az egység megerősítésén. Emellett rendkívül fontosnak nevezte, hogy az uniós és tagjelölt kormányok sokkal jobban figyeljenek oda a lakosságukra, mivel véleményük az iraki háborúval kapcsolatban követendő viselkedésről alkalmasint szöges ellentétben áll a politikusokéval.
A szóvivő leszögezte, nem tudja, mi vezette a nyolcak levelének aláíróit és kitalálóit, ám Lord Robertson NATO-főtitkár szavaira utalva elmondta, a szervezethez csatlakozni kívánó országok – köztük Magyarország – feladata a közösség erejének és egységének fejlesztése, s nem ezek megbontása. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy sikerül közös európai álláspontot kialakítani Irak kérdésében, mivel szerinte Európának nincs más lehetősége. „Ez azonban sokkal nehezebb lesz, mint néhány hónappal ezelőtt bárki gondolta volna” – utalt a szóvivő a nyolcak levele után kialakult helyzetre. A veszélyes szembenállás azonban szerinte nem tudja majd térdre kényszeríteni az Európai Uniót mint szervezetet ám a bővítéssel kapcsolatban felmerülhetnek gondok. „Jacques Chirac elnök úr tisztán fogalmazott e kérdésben. Franciaország elkötelezett az unió bővítése mellett, ám mivel az új tagok belépési kérelmét minden tagállamnak ratifikálnia kell, a jelölteknek kerülniük kell az olyan lépéseket, amelyekkel maguk ellen fordíthatják az EU közvéleményét” – jelentette ki Rivasseau.
A szóvivő a feltevésre, miszerint Franciaország is elkezdhetett volna egy békepárti levelet aláíratni az unió jelenlegi és jövendőbeli tagjaival, elmondta, nem kívántak és nem is kívánnak széthúzást gerjeszteni a szervezeten belül. Ezért a nyolcak leveléhez hasonló kezdeményezés meg sem fordult a fejükben, mondta François Rivasseau.
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó