Postabank-ügy: meghallgatták Rusznák Imrét

Rusznák Imrét, az Állami Bankfelügyelet 1995 és 1996 közötti elnökét hallgatták meg tanúként a Postabank-ügyben tegnap az ORFK-n – értesült lapunk Nehéz-Posony Istvántól, Princz Gábor védőjétől. Az ügyvéd szerint Rusznák a nyomozóknak elmondta: elnöksége idején a Postabank havonta elküldött jelentéseiből felfigyeltek arra, hogy a bank jövedelmezősége kisebb, mint amilyennek lennie kéne. Ekkor azt javasolták a menedzsmentnek, hogy ne fizessenek osztalékot. Arról azonban az elnök nem tudott beszámolni, hogy az osztalékot megszavazó közgyűlés tett-e erre vonatkozó indítványt. Később azonban – kölcsöntőke bevonása miatt – javultak a tőkemegfelelési mutatók.
Rusznák Imre vallomása szerint 1996-ban a Postabanknál helyszíni vizsgálatot szerettek volna tartani, de – mint Nehéz-Posony István fogalmazott – a bank éppen külföldi tőkével saját részvényt készült kibocsátani. Azért, hogy a befektetőket el ne riasszák, elhalasztották a vizsgálatot. Arra a kérdésre Rusznák nem tudott válaszolni, hogy később tartottak-e helyszíni ellenőrzést, mert 1996-ban lemondott elnöki pozíciójáról – mondta el az ügyvéd. A bankfelügyelet egykori elnöke így arról sem tudott nyilatkozni, hogy az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég 1996-os jelentésében miért hívta fel a bank figyelmét, hogy javítson a szavatolótőke törvényileg nyolc százalékon megállapított megfelelési mutatóján.
Nehéz-Posony szerint nem jutott előbbre a nyomozás, mert szóba sem került a hűtlen kezelés gyanúja védence, Princz Gábor ellen. Megjegyezte: a mai napon a KPGM könyvizsgáló cég alkalmazottját hallgatják meg. A társaság végezte Princz Gábor eltávolításakor a könyvvizsgáló feladatokat. Hozzátette: a tanútól arra vár választ, hogy a spanyolországi ingatlanportfóliót miért értékelték egyszer 44 milliárdra, másszor pedig 9 milliárdra.
Ismeretes: a volt postabankos vezért és társait gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélésével gyanúsítja a rendőrség. A bankot korábban 150 milliárd forint kár érte.