Sorozatban meghiúsuló becslések

Jelentősen alábecsülte tavaly a pénzügyi tárca a bérkiáramlás ez évben várható ütemét: az európai uniós csatlakozást megalapozó előcsatlakozási gazdasági programban a PM háromszázalékos bérnövekedéssel számolt a versenyszférában, ám mára egyértelművé vált, hogy a tényadat közelében sem lesz ennek az értéknek.
A pénzügyi tárca legújabb gyorsjelentésében már maga is nyolcszázalékos reálbér-növekedést jelez előre, és hasonlóan vélekednek a kutatócégek prognózisai is: a GKI legutóbbi konjunktúrajelentése például 12 százalékos bruttó keresetnövekedéssel számol.
A PM a jelek szerint rosszul számolt az idei várható költségvetési hiány tervezésénél is, bár a tárca álláspontja szerint tartható az idei évre kitűzött, 4,5 százalékos, GDP-arányos hiány. Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy az első két hónapi deficit meglehetősen magas, illetve az sem használ az egyenlegnek, hogy a költségvetés számításához használt, 4,4 százalékos GDP-növekedési szám is túl optimistának bizonyult utóbb. A magas költségvetési hiány és a nagy bérkiáramlás ugyanakkor veszélyezteti az inflációs célt – vélik az elemzők. Ezt a tavaly elkészült, középtávú gazdasági programban a pénzügyi tárca is alátámasztotta. A vártnál magasabb béremeléssel kalkuláló, „alternatív” előrejelzésben ugyanis megállapítják: a magasabb bérkiáramlás mind keresleti, mind kínálati oldalról veszélyezteti a dezinflációs pályát, hiszen a fogyasztási potenciál növekedése lehetővé teszi a költségnövekedés áthárítását. Az éves, átlagos inflációra vonatkozó cél ugyanakkor teljesíthetőnek látszik: a múlt évi 5,3 százalék után ez évben átlagban 5,2 százalékról szól a hivatalos prognózis, amit az elemzők többsége elérhetőnek tart. Az első két hónapi, átlagosan 4,6 százalék után ugyanakkor roszszabb havi adatokkal kell számolni – vélik az elemzők.