Szóbeli jegyzék

Hatalmas diplomáciai sikert könyvelhetett el a magyar kormány és személyesen Medgyessy Péter a múlt hét közepén. George W. Bush rátelefonált a magyar miniszterelnökre, dicsérte módfelett a tömegpusztító fegyverek leszerelése érdekében tett erőfeszítéseiért, az árvízvédelemmel kapcsolatos bölcs döntéseiért, a Törökország védelmét szolgáló intézkedések menedzseléséért, ki tudja még, mi mindenért, s a végén washingtoni látogatásra hívta meg a magyar kormányfőt. Ez aztán a komoly elismerés, még Kovács László is a szokottnál peckesebben járt azokban a napokban. Az USA számon tart minket, törődik velünk, partnerének tekint, az amerikai elnöknek még arról is tudomása van, hogy Magyarországon olykor árvizek pusztítanak, de Bush bízik a magyar kormányban, mert az minden téren, minden problémára megtalálja a megfelelő megoldást. Az ilyen telefonoktól joggal dagad a kormánytagok kebele, nő az önbizalmuk, s azonnal újabb közvélemény-kutatásokat rendelnek.
Ám péntek délután érkezett egy másik telefon is az USA-ból a Honvédelmi Minisztériumba, az meg felért egy arculcsapással. A szóbeli jegyzékben az Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki, hogy a nyolc nappal korábban hazánk felett röpködő helikopterek és tankergép nem az eredetileg megjelölt célból vették igénybe a magyar légteret. Az amerikaiak azt mondták, hogy a gépek az Enduring Freedom (Tartós Szabadság) nevű műveletben vesznek részt, de valójában Constantába mentek, a készülő iraki háború egyik bázisára. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén ismertette az amerikaiak magyarázkodását, miszerint ők úgy tudták, a gépek Afganisztánba repülnek, s általános volt az elképedésük, amikor Constantában landoltak. Vérszegény kifogás, értelmes ember nem hiheti, hogy ekkora fejetlenség uralkodik a Pentagonban, még azt sem tudják, melyik hadműveletben, milyen eszközt vetnek be, s a tetejébe összekeverik Afganisztánt Romániával. Reméljük, Juhász Ferenc sem nyelte be ezt a dajkamesét, egyszerűen csak jobb híján tudomásul vette. Azt mégsem mondhatta, hogy az Egyesült Államok jelentéktelen vazallusnak nézi Magyarországot, s az amcsik úgy használják a légterünket, akár a csövesek az aluljárót, semmitől és senkitől nem zavartatják magukat. Ennek fényében már közel sem akkora siker Medgyessy washingtoni meghívása.
Megjegyzendő, a magyar kormány bekeményített, s bebizonyította, magyar földön is tudnak szóbeli jegyzéket előállítani, méghozzá határozott és dörgedelmes hangút, amelyben (illő alázattal) kérik az Egyesült Államoktól, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló eset. Bizonyos, az amerikai kormányapparátus legalább egy hétig leszegett fejjel fog járni, sőt az egész lakosság roppant mód röstelli majd, hogy hadseregük megsértette hazánk szuverenitását. Szinte beteges irtózással tartózkodnak majd a hasonló cselekedetektől, mert nem akarják magukra vonni a magyar kormány haragját. Rettegnek a gondolatától is, hogy Medgyessy Péter megmakacsolja magát, nem tesz eleget Bush elnök meghívásának, s tüntető távolmaradásával bünteti az amerikai népet.
Közben folyamatosan repkednek amerikai gépek a magyar légtérben, Juhász szerint nem összevissza, hanem az általunk adott felhatalmazásnak megfelelően, ezt a honi légügyi hatóság és légvédelem szigorúan figyelemmel kíséri. Az újabb sajnálkozó hangú szóbeli jegyzékeket pedig hangszalagra rögzítik, férfiasan megválaszolják, majd az egész anyagot kiadják CD-n és kazettán. Mivel hazánknak nincs AWACS repülőgépe, Patriot rakétája, csak a szóbeli jegyzékek gyűjteményével tud hozzájárulni az iraki háború sikeréhez.