Az európai országok között a lakások összehasonlításában a legnagyobb eltérések az állomány szerkezetében találhatók. A különbségek az egyes országok eltérő fejlettsége mellett, a különböző kulturális, földrajzi adottságaikból is adódnak. A KSH szerint egy-egy ország lakásrendszere annál rugalmasabb, minél inkább jellemző rá a tulajdonos által lakott és a bérelt lakások egészséges aránya. Az MTI által közölt statisztikai adatok alapján Magyarországon 1999-ben 92 százalék volt a tulajdonos által lakott lakások aránya, nyolc százalék pedig a bérelt lakásoké. Utóbbin belül három százalék volt a magánbérlet, s öt százalék a szociális bérlakások aránya. A közlemény szerint a lakásállomány szerkezeti összetételében szerepet játszik az is, hogy a volt szocialista országokban milyen mértékben tették lehetővé a magánlakás-építést, illetve hogy a rendszerváltás után milyen privatizációs gyakorlat valósult meg. A KSH szerint a rendkívül alacsony magyarországi bérlakásszektor arányának egyik oka az, hogy a rendszerváltás előtti időszakban a most kandidáló országok közül hazánkban volt a legmagasabb a magántulajdonú lakásépítés, illetve a privatizációs gyakorlat csak a magántulajdonú lakássá válást támogatta.
Csabai Lászlóné lakáspolitikai kormánymegbízott a közelmúltban egy konferencián kifejtette: vitatott téma, mi legyen azokkal a rendszerváltás után bentlakók által megvásárolt korábbi tanácsi lakásokkal, melyek tulajdonosai a felújítási és karbantartási költségeket nem tudják fizetni. Elképzelhetőnek tartotta a lakáspolitikus, hogy ezeket az ingatlanokat az állam visszavásárolja. Álláspontja szerint a kedvező uniós mutatókat a lakáspiacon tíz év alatt nem lehet utolérni, s ahhoz legalább 15 év szükséges. A bérlakásokkal kapcsolatban megjegyezte: probléma, hogy a bérleti díj nem fedezi a fenntartás költségeit, rossz a területi megoszlásuk, s hiányuk gátolja a munkahelyi mobilitást.
A bérlakásprogrammal kapcsolatban számos kritika is éri az új kabinetet, hiszen a polgári kormány idején az évi 20-22 milliárd forint mára évi 10 milliárdra apadt, s az állami támogatás mértéke 70-80 százalékról 30-40-re sorvadt. A kabinet ez irányú tevékenységét más kifogás is érte: Mádi László, a Fidesz lakáspolitika-műhelyének vezetője a közelmúltban kritikával szólt arról, hogy a kormány Európa Tervéből kimaradt az otthonteremtés kérdése. A Társaság a Lakásépítésért szakmai szervezet pedig a miniszterelnökhöz írt levélben tette szóvá ugyanezt.
A statisztika szerint az ezer főre jutó lakásépítések mutatója viszont évről évre nő: 2000-ben 2,2 volt, egy évvel később 2,8, míg tavaly 3,0-3,2 volt hazánkban. Utóbbival hazánk megközelíti az európai uniós tagországok alsó harmadába tartozó államokat.
origo.hu
Földre dobta a magyar kokárdát és transzgender zászlót vett elő egy drag queen a Pride színpadán
