A közalkalmazottak és pedagógusok bérének tavalyi ötvenszázalékos emelése százötvenmillió forint többletterhet ró a fóti önkormányzatra. Szent-Iványi Géza polgármester szerint a négy esztendeje még csupán nyolcszázmillióból gazdálkodó Fótnak az idén ugyan már 2,9 milliárd forintos költségvetése van, de szembe kell nézni azzal, hogy a felfelé ívelő pálya megtörik, az önkormányzat kénytelen lesz felélni a tartalékait. A tizenhatezer lakosú Pest megyei településen két egyházi és három önkormányzati óvoda, négy általános és egy középiskola fenntartásáról kell gondoskodni, s a diákok tanítására érkező állami normatívát már eddig is ki kellett egészíteni.
A képviselő-testület, hogy enyhítse a béremelések miatt keletkezett hiányt, egységesen hat százalékot vont meg oktatási intézményeitől, valamint elrendelte gazdasági átvilágításukat. A polgármester szerint iskolát megszüntetni nem kényszerülnek, de
összevonásra szeptemberre sor kerülhet. Az már most látható, hogy az ötvenkétmillió forintos működési hiány miatt az esztendőben csak elenyésző fejlesztésekre lesz lehetőség, az elvonást az intézmények is erősen meg fogják érezni. (Ilyen gazdasági helyzetben nem tűnik felelős lépésnek a képviselő-testület tagjainak döntése, hogy saját tiszteletdíjukat havi negyvenről száznegyvenezer forintra emelték, ötvenmilliós többletkiadást okozva ezzel a községnek.)
Fóton elsőként az egyesületi fenntartásban működő Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium került nagy bajba. Mint Tyukász Tamás igazgatótól megtudtuk, az APEH idei kifizetetlen köztartozásaik miatt zárolta a számlájukat. Az adósságuk négymillió forint volt. Az iskolának ugyanis a tavalyi harmincnégymillió forintos önkormányzati kiegészítő támogatás helyett csupán huszonötmilliót szavazott meg idén a képviselő-testület, de még ennek arányos részét sem kapták meg. Február közepéig mindössze hárommillió forint érkezett a számlájukra. Ezzel szemben a kötelező ötvenszázalékos pedagógusi béremelés a tavalyi hetvennyolcmillió forint helyett idén százhat és fél millió forintos kiadást jelent.
Az ökumenikus iskola kétségkívül sajátos helyzetben van. Tizekét esztendeje hozta létre négy felekezet, emiatt, bár világnézetileg elkötelezett iskolának tekinthető, nem tartozik egyik egyház fennhatósága alá sem. Az állami normatíván, illetve az önkormányzattól származó kiegészítő támogatáson kívül a szülők által életre hívott és támogatott alapítványtól juthat némi segítséghez. Létfontosságú számára, hogy mivel önálló épülete egyelőre nincs – a katolikus egyháznak visszajáró iskolaépületbe költözhetnek majd –, a református egyház és az önkormányzat ingyen adja át egy-egy épületét az alsó tagozatnak, a gyermekvárosi kényszerű albérlet árát az önkormányzat fedezze.
Tyukász Tamás szerint, bár a képviselő-testület velük és szemléletükkel nem rokonszenvező tagjai gyakran érvelnek azzal, hogy a már emiatt is kivételezett helyzetbe került ökumenikus iskolának nem lenne szabad követelőznie, az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás miatt nem lehet vitatni jogos igényeiket. Hiszen törvény szerint önkormányzat világnézetileg elkötelezett iskolát nem tarthat fenn, ezért indulásukkor arra szerződtek, hogy a község vezetése az egyesületüket bízza meg ezzel a feladattal. Az igazgató azzal érvel, hogy a közoktatás biztosítása a helyi önkormányzat alapfeladata, s mivel az ökumenikus iskolában nagyrészt fóti gyermekek tanulnak, nem érheti az intézményt hátrányos megkülönböztetés világnézeti meggyőződésük miatt. Ugyanakkor Tyukász Tamás bízik abban, hogy a képviselő-testület jobb belátásra tér, és hajlandó lesz megadni az iskolának a támogatást. Most még nem fenyegeti veszély a tanárok fizetését, a nettó összeget, ha késve is, az iskola ki tudja számukra fizetni, ha időben megérkezik az állami normatív támogatás, de a járulékok befizetésére e hónapban sem telik. Méltányossági haladékot kértek tehát az APEH-től, ám közel sem biztos, hogy a történet az adóhatósággal és az inkasszóval nem ismétlődik meg. Vagy inkább: nem kezdődik elölről.
Térképre került a migránsok szegregációja Bécsben
