Ultimátum Bagdadnak

Az amerikai–brit–spanyol határozattervezetet nem terjesztették tegnap szavazásra az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szakértők ezt azzal magyarázzák: Washington a várható vétó miatt hátrált meg. George W. Bush az előre kiszivárgó hírek szerint lapzárta utáni beszédében ultimátumot intézett Szaddám Huszeinhez.

Az ENSZ-nek nem sikerült kikényszerítenie saját követelését, hogy Irak azonnal szerelje le tömegpusztító fegyvereit, ennek következtében a diplomáciai lehetőség ablaka mostantól zárva van – jelentette ki tegnap a fehér házi szóvivő. Ari Fleischer közölte, hogy beszédében az amerikai elnök – aki lapzárta után, közép-európai idő szerint kedden hajnalban szólt az amerikai nemzethez – nem azonnali hadüzenetet intéz Irakhoz. Hozzátette azonban, hogy mindössze néhány óra türelmi idő marad a diktátornak, hogy elhagyja az országot. Lényegében ugyanezt jelentette be Colin Powell amerikai külügyminiszter is, aki tegnap úgy fogalmazott, hogy „Irak számára elérkezett az igazság pillanata”. A CNN hírtelevízió információja szerint 72 órát kap az iraki elnök, hogy átadja a hatalmat. Mindazonáltal Szaddám Huszein tegnap este – órákkal a bejelentés előtt – eleve elutasította az ultimátumot.
Az amerikai bejelentéssel gyakorlatilag megegyező szövegű nyilatkozatot jelentetett meg tegnap este a brit kormány is. A dokumentum – amely név szerint Franciaországot tette felelőssé a patthelyzetért – úgy fogalmazott, hogy „most már csak két megoldási módja maradt az iraki válságnak: Szaddám Huszein elnök vagy száműzetésbe vonul, vagy erővel fosztják meg tömegpusztító fegyvereitől”. A közlemény szerint, amelyet a kabinet rendkívüli ülése után John Prescott miniszterelnök-helyettes olvasott fel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt, Tony Blair kormányfő megállapította: ha a nemzetközi közösség egységes maradt volna, és ragaszkodott volna az 1441-es biztonsági tanácsi határozat végrehajtásához, Huszeint egyetlen puskalövés nélkül le lehetett volna szerelni.

A „békepártiak” mindazonáltal még mindig kitartanak álláspontjuk mellett: Kína frissen beiktatott külügyminisztere, Li Csao-hszing az iraki válság az ENSZ keretében történő, politikai megoldása mellett foglalt állást, francia kollégája, Dominique de Villepin pedig úgy fogalmazott, hogy az erő alkalmazása Bagdaddal szemben súlyos következményeket vonna maga után. Gerhard Schröder német kancellár szerint a berlini kormánynak „komoly kételyei” vannak azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e még „az utolsó másodpercben” Irak békés lefegyverzése. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben olyan hibának nevezte az Irak ellen tervezett háborút, amely a „legsúlyosabb következményekkel” járhat. Bizakodóan nyilatkozott viszont Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki úgy vélte: az utolsó pillanatokig folytatni kell az erőfeszítéseket a békés megoldás elérése érdekében. Az Európai Bizottság felszólította az EU tagállamait: tegyenek még egy utolsó kísérletet arra, hogy békés megoldást találjanak az iraki válságra.
Mindeközben egymás után, gyorsuló ütemben hagyják el a háborúval fenyegetett Irak fővárosát a külképviseletek dolgozói. Görögország, az Európai Unió soros elnöke megkezdte bagdadi nagykövetségének kiürítését, több külképviselet – így a cseh, a pakisztáni és a kínai – már be is zárt. Oroszország azt tanácsolta állampolgárainak, hogy hagyják el Irakot, illetve ne utazzanak a közép-keleti országba. Moszkva azonban egyelőre nem vette fontolóra a Bagdadban szolgálatot teljesítő mintegy 25 diplomatájának a hazahívását. Az iraki fővárosban tartózkodó francia diplomaták – számos más országból érkezett kollégájukkal ellentétben – hétfő délig nem kaptak távozásra szóló utasítást Párizsból. Az Egyesült Államok közben Kuvait azonnali elhagyására szólította fel az amerikai állampolgárokat, Washington ezenkívül Izrael és Szíria elhagyására utasította azon diplomatáit, akiknek jelenléte nem nélkülözhetetlen. A magyar Külügyminisztérium a napokban egyébként ismét felhívást tett közzé, amelyben nem tanácsolják az utazást Irakba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, Jordániába, Libanonba, Izraelbe, Szíriába, a Palesztin Nemzeti Hatóság által ellenőrzött területre, valamint Törökország Irakkal határos vidékére.
Helyszíni beszámolók szerint Bagdadban – noha a lakosság egész mostanáig behunyta szemét a háborús fenyegetés előtt – egyre nő a pánik. Megkezdődött a versenyfutás az idővel, hogy lehetőség szerint beszerezzenek mindent, amire az elkövetkező sötét napokban szükség lehet. A Reuters szerint az emberek aggodalmasan ácsorognak az üzletek előtt, a benzinkutaknál végeláthatatlan kocsisorok okoznak forgalmi dugót. A legkeresettebb cikk ezekben a napokban a kiutazási engedély.
A bagdadi kormány mindeközben olyan fényképeket és videofelvételeket mutatott be az ENSZ fegyverzetellenőreinek, amelyeken mozgó laboratóriumok láthatók. Mint Hiro Ueki, az ENSZ-ellenőrcsapat szóvivője közölte, az Irakban működő mobil laboratóriumokat ábrázoló képanyagot még szombaton adták át nekik. Szaddám Huszein iraki elnök tegnap egyébként nyilvánosan elismerte, hogy országának korábban voltak tömegpusztító fegyverei, de már nem rendelkezik ilyenekkel.
Az ENSZ főtitkára tegnap bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét Irakban, és összes munkatársát kivonja onnét. Kofi Annan New Yorkban, a Biztonsági Tanács zárt ülésén tájékoztatta a tagországokat arról, hogy elrendelte az ENSZ megbízásából Irakban tevékenykedő összes nemzetközi leszerelési ellenőr, segélymunkás és békefenntartó visszahívását az arab országból. A kivonulás időpontját a főtitkár nem nevezte meg. – A munkatársak visszahívása azt jelenti, hogy felfüggesztjük az ENSZ-mandátumokat Irakban, köztük az „élelmiszert olajért” programot, mert azok nem működtethetők tovább a jelenlegi körülmények között – mondta Kofi Annan.
Közben az amerikai kormány már szervezi az iraki újjáépítésben részt vevő cégeket, még azelőtt, hogy az iraki háború kirobbant volna: a vezetés a legnagyobb falatokat a hazai vállalatoknak szánja. Az amerikai terv 1,5 milliárd dollárt szán a magáncégekkel kötendő szerződésekre, és mindössze 50 millió dollárt különítenének el a nem kormányzati szervezeteknek.
***
Félbeszakadt békemisszió. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész hétfő hajnaltól a jordániai Ammanban tartózkodik, és hamarosan visszaindul Magyarországra. Erről a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinikájának irodavezetője értesítette a távirati irodát. Az illetékes arról nem adott tájékoztatást, hogy Papp Lajos miért fordult vissza iraki békemissziójáról. Papp múlt szerdán közölte, hogy Irakba utazik, mert így akarja megakadályozni ártatlan emberek meggyilkolását. (MTI)