Nem váltak be azok a korábbi számítások, melyek szerint a harmadik generációs mobilrendszerek gyorsan felváltják a jelenleg alkalmazott technológiát. Európa fejlett államaiban 100 milliárd eurót költöttek el a távközlési cégek az UMTS-licencek megvásárlására, ami rendkívüli pénzügyi nehézséget okoz jelenleg is a piac szereplőinek. Azokra az értéknövelt szolgáltatásokra – nagy sebességű adatátvitel és mobil internet, multimédiás alkalmazások –, amelyeket az UMTS- szolgáltatók garantálnak, csak a fogyasztók egy részénél mutatkozik igény, legalábbis az európai piacon. Némi lökést adhat ugyanakkor a piac fellendüléséhez annak a telefonnak a kifejlesztése, amelynek akkumulátora háromszor nagyobb kapacitású, mint a jelenlegiek, hozzátéve, hogy a felhasználók sem zárkóznának el a magasabb díjaktól.
Hazánkban 2000 őszén kezdődött a felkészülés az UMTS bevezetésére. A jelenlegi elképzelések szerint legkorábban 2004 elején jelenhet meg a frekvenciaengedélyek kiadását célzó pályázat, illetve árverési kiírás, az UMTS piaci bevezetésére 2005-től kerülhet sor – mondta el lapunknak Deméndi György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium rádió-távközlési főosztályának helyettes vezetője. Erre a célra – hasonlóan Európa többi országához – az 1900–1980, 2010–2025, 2110– 2170 megahertz közötti sávokat szabadítják fel. Az UMTS-frekvenciák értékesítéséből korábban több európai állam igen magas jövedelemre tehetett szert, azonban az eddigi tapasztalatokat és a piaci szereplők helyzetét figyelembe véve hazánkban nem a pénzügyi szempontok lesznek elsődlegesek. Elképzelhető az is, hogy bár a licencdíjak nem lesznek alacsonyak, ám a szolgáltatóknak a forgalom mértékének megfelelően lehetőségük lesz a többéves törlesztésre..
Egy óvodánál és iskolák mellett áruló afrikai dílert kaptak el + videó
