Varsói kormányválság

Leszek Miller lengyel miniszterelnök szombaton felkérte Aleksander Kwasniewski elnököt, hogy mentse fel a kormánykoalícióhoz tartozó Lengyel Parasztpárt (PSL) elnökét, Jaroslaw Kalinowskit miniszterelnök-helyettesi és mezőgazdasági miniszteri tisztségéből, illetve a párt által delegált másik kormánytagot, Stanislaw Zelichowski környezetvédelmi minisztert.

A bejelentést megelőzően a három koalíciós párt vezetője – Miller, aki egyben a koalíció fő ereje, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke, továbbá a két miniszterelnök-helyettes, Kalinowski, a parasztpárt és Marek Pol, a Munka Uniójának (UP) elnöke – megbeszélést tartottak. A konzultáció – amint Michal Tober kormányszóvivő közölte – arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy a jelenlegi összetételű kormánykoalíció a továbbiakban nem folytatható. A jelenlegi lengyel kormány 2001. októberi megalakulása óta több válságot vészelt át, de ezek során rendre a parasztpárt fenyegetőzött azzal, hogy kilép a kormányból (a párt nélkül a baloldalnak nincs meg a parlamenti többsége). A koalíciót végül mégis a másik két párt mondta fel, miután a parasztpárt csütörtökön a szejmben az ellenzékkel együtt voksolva leszavazta az autópálya-matricák bevezetésére vonatkozó kormányjavaslatot.
Az SLD országos tanácsa pénteki ülésén már olyan határozat született, amely számolt a parasztpárt nélküli kormányzással, a párt frakciója pedig szombaton úgy döntött, hogy felkéri a miniszterelnököt, kezdjen tárgyalásokat a parasztpárton kívüli parlamenti erőkkel a kormánytöbbség biztosítása érdekében. A legkisebb koalíciós párt, a Munka Uniója már pénteken úgy foglalt állást, hogy lehetetlen a koalíció folytatása egy kiszámíthatatlan, megbízhatatlan partnerrel. Az ellenzéki pártok közül a Polgári Platform (PO), a Jog és Igazságosság és a Lengyel Családok Ligája (LPR) eleve kizárta a koalíció lehetőségét a baloldallal. A két utóbbi egy kisebbségi kormányt sem hajlandó kívülről támogatni, míg a PO ezt az egyes törvényjavaslatoktól tenné függővé. A jobboldali LPR bejelentette, hogy egyenesen a kormány megbuktatására és új választások kiírására fog törekedni. A populista és euroszkeptikus, koalíciós társként nehezen elképzelhető Önvédelem elnöke, Andrzej Lepper viszont egyetlen lehetőséget sem zárt ki, sem a koalícióra lépést a baloldallal, sem egy kisebbségi kormány külső támogatását. A kormányszóvivő mindenesetre leszögezte, hogy Miller semmilyen tárgyalást nem folytatott, és nem puhatolózott ennél a pártnál.
Inkább elméleti lehetőségként merült fel, hogy a baloldal támogatókat szerez a független képviselők vagy a frakcióval nem rendelkező kis pártcsoportok köréből. Ennek kudarca esetén nem marad más, mint a kisebbségi kormányzás. A Jerzy Buzek vezette korábbi jobboldali kormány is kisebbségi kormányzásra kényszerült kormányzása utolsó évében, ám ez az akkori kormánypárt felmorzsolódásához és súlyos választási vereségéhez vezetett. Egybehangzó értékelések szerint a lengyel kormányválság a lehető legrosszabb időben jött, a júniusi népszavazást előkészítő kampány küszöbén, egy súlyos gazdasági helyzetben, az agrár- és egészségügyi szektor forrongása légkörében, és semmi jóval nem kecsegtet a belpolitikai helyzet további fejleményeire nézve. A miniszterelnök szombat este a televízióban beszédet mond, amelyben vázolja elképzeléseit a kormány jövőjéről.
***
Francia támogatás. Jacques Chirac szombaton megerősítette, hogy Franciaország továbbra is támogatja Lengyelország EU-tagságát, és rámutatott arra a jelentős szerepre, amelyet Varsó fog játszani a kibővített unióban. A francia elnök telefonon beszélt Aleksander Kwasniewski lengyel államfővel. Szóba kerültek a kétoldalú viszony kérdései, az iraki helyzettel kapcsolatos nemzetközi problémák és a terrorizmus elleni küzdelem. Kwasniewski tájékoztatta Chiracot a lengyel uniós csatlakozás és az EU-népszavazás előkészületeiről. A felek megerősítették, hogy változatlanul fontosnak tekintik a weimari trojka (Franciaország–Németország– Lengyelország) együttműködését. A trojka következő csúcstalálkozója május 9-én lesz Wroclawban. Chirac nemrég élesen bírált egyes EU-tagjelölt országokat, köztük Lengyelországot az Irakkal szemben folytatott kemény amerikai politika támogatása miatt. A tizenötök februári, brüsszeli csúcsértekezlete után arra figyelmeztetett, hogy akár el is maradhat a csatlakozási szerződés ratifikációja az EU-tagországokban, vagyis a tagjelöltek magatartása lelassíthatja a bővítést. (MTI)