Világszerte elítélik a háborút

Az Irak elleni háború beszüntetését sürgette tegnap Franciaország, Oroszország, Kína és Németország is. Dél-Korea, Japán és Tajvan ellenben támogatásáról biztosította az amerikai akciót. A támadást kiábrándítónak minősítette az Európai Unió soros elnökségét ellátó Görögország külügyminisztere.

Franciaország sajnálatosnak ítéli az Irak ellen ENSZ-jóváhagyás nélkül indított katonai akciót, s úgy véli, hogy a konfliktus, bármeddig tart, súlyos következményekkel terheli meg a jövőt – hangoztatta tévényilatkozatában a francia elnök. Jacques Chirac az Élysée-palotából egyenesben közvetített néhány perces beszédében reményét fejezte ki, hogy a világszervezet támogatását nélkülöző fegyveres invázió a lehető legrövidebb időn belül befejeződik, a lehető legkevesebb emberi áldozattal jár, s nem vezet súlyos humanitárius katasztrófához.
Gerhard Schröder német kancellár sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az iraki válság békés megoldására irányuló erőfeszítések kudarcot vallottak. A szociáldemokrata párt parlamenti képviselői előtt tartott beszédében rámutatott arra is, hogy a háború mindig a politika vereségét jelenti.
Az Egyesült Államok vezette háború lehető leggyorsabb befejezését követelte csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök, „súlyos politikai hibának” nevezve a szavai szerint semmivel sem igazolható háború elindítását. Putyin vezető orosz tisztségviselőkkel tartott találkozóján kifejtette: Oroszország arra törekszik: a kérdést az ENSZ határozatai alapján rendezzék.
„Szomorúan és haragosan” fogadta Amr Musza, az Arab Liga főtitkára az Irak elleni agresszió hírét. A sajtónak adott nyilatkozatában a pánarab szervezet vezetője felszólította a Biztonsági Tanácsot: tegye meg a szükséges lépéseket e pusztító háború leállítása végett. Ahmet Necdet Sezer török államfő hangsúlyozta, hogy ellenzi az Egyesült Államok Irak ellen indított egyoldalú akcióját. A Vatikánban II. János Pál reggeli miséjét az iraki népért való imádságnak szentelte. A pekingi külügyminisztérium azzal vádolta nyilatkozatában az Egyesült Államokat, hogy megsérti a nemzetközi viselkedés normáit, és felszólította az amerikai haderőt, hogy állítsa le a hadműveletet. A kínai külügyminisztérium szóvivője annak a nézetnek adott hangot, hogy az Egyesült Államok által irányított hadművelet annak ellenére kezdődött meg, hogy a nemzetközi közösség elítélte a beavatkozást. Ezzel szemben Tajvan támogatásáról biztosította az Egyesült Államok által indított hadműveletet, hangsúlyozva, hogy a tömegpusztító, valamint a biológiai és vegyi fegyverek súlyos fenyegetést jelentenek az egész világ stabilitására. A tajpeji vezetés reményét fejezte ki, hogy a háború rövid lesz, és a lehető legkevesebb polgári áldozattal jár. Dél-Korea ugyancsak támogatásáról biztosította az Irak ellen indított háborút. Ro Mo Hjun államfő hangsúlyozta: a dél-koreai katonák nem vesznek részt semmiféle harci cselekményben. Hasonlóan foglalt állás Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök, hangoztatva, hogy országa egyetért a hadművelet céljaival. Támogatását fejezte ki a Fülöp-szigetek is.
„Szomorú és kiábrándító az a pillanat, amikor véget ér a diplomácia és megkezdődik a háború” – hangsúlyozta Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter Brüsszelben, az Európai Parlament Iraknak szentelt rendkívüli ülésének megnyitóján. Megerősítette, hogy a görög EU-elnökség minden lehetségest megtesz annak érdekében, hogy kihasználja a diplomácia biztosította minden lehetséges utat. Hozzáfűzte, hogy az uniónak gyorsan le kell vonnia a tanulságokat megosztottságából, ha valaha is „egy hangon akar beszélni”.
***
Súlyos EU-válság. Az iraki konfliktus témája az Európai Unió történetének eddigi legsúlyosabb válságát idézte elő – jelentette ki Michel Barnier EU-biztos. Az LCI francia hírtelevízió tegnap reggeli műsorában az uniós intézmények reformjáért felelős francia illetékes rámutatott: az iraki válság vitájával összefüggésben felszínre került a szervezeten belüli mély megosztottság. A kérdés rávilágított az unió közös külpolitikájának hiányára, napirendre tűzte a döntést arról, hogy az ötvenéves szervezet a jövőben kíván-e nemzetközi politikai tényezőként szerepet vállalni. (MTI)