Amint az már évek óta megszokott, idén is a legízletesebb hazai kopoltyús, a balatoni süllő került a halász–horgász érdekvita középpontjába. A horgászok szerint a halászbárkákról nem a tóba kerülnek vissza, hanem a balatoni vendéglőkbe „jutnak el” a még ívási állapotban lévő süllők, a siófoki székhelyű halgazdaság vezetői viszont cáfolják ezt az állítást. A halászati rt. horgászturizmusért felelős vezetője szerint nem kell tartani halász–horgász háborútól.
Illegálisan kerülnek halak az éttermekbe?
Habár még alig több mint két hete, hogy megkezdődött a balatoni halászati szezon, a nemes halra éhes sporthorgászok máris támadást indítottak a Balatoni Halászati (BH) Rt. emberei ellen. Azt állítják: a halászok nem eresztik vissza a hálójukba akadó, még ívási állapotban lévő süllőket – amit egyébként a horgászoktól megkövetelnek –, hanem tovább adják a keresett halat a vendéglősöknek. A tóparti éttermek kínálatában már ott szerepelnek az ízletes ínyencségek. A horgászok állítják: a halászok révén feketén jut el a vendéglősökhöz a süllő.
A BH Rt. horgászturizmusért felelős vezetője, Szakál Tamás határozottan cáfolja e feltételezést. Lapunknak azt mondta: kétségtelen, hogy az úgynevezett egyórás halászatok során süllő is kerül a halászbárkákba, ám miután a fiatal hal „megfáradtan a hajó aljába kerül” mielőtt elalélna, a halászok visszadobják a tóba. Nem igaz, hogy a halászok üzletelnek a süllővel – cáfol a szakember.
A halászati cég évenként több ezer süllőfészket helyez ki a tóba, innen aztán – hogy a felkavart iszap ne károsítsa az ikrákat – keltetőbe kerül a nemes halnak való ivadék. Idén – a halászati rt. történetében először – arról döntött a cégvezetés, hogy a süllőnövendékek csak a Balatonba kerülhetnek vissza. Ez ugyan bevételkiesést okoz a részvénytársaságnak, ám kedvez a nemeshalállomány növekedésének, ezzel a horgászturizmusnak.
A még korántsem hangos halász–horgász csatazaj egyébként csak akkor lenne elkerülhető, vélik a szakemberek, ha – mint korábban is – május 20-áig, azaz az ívási időszak végéig általános fogási tilalmat rendelnének el a Balatonon. Erről viszont hallani sem akar a halászati cég, de vélhetőleg a sporthorgászok sem rajonganának az ötletért.
Vitorlásturizmus: széllel szemben
A másik jelentős érdektörés a kishajó-tulajdonosok és az állam között bontakozott ki. A balatoni árbocosok jó része vélhetőleg hetekig a kikötőben marad, merthogy a kedvtelésből vitorlázók többsége nem szegné meg a 30/2003. számú (március közepén hozott) kormányrendeletet; amely, túl azon, hogy igencsak megkésett, példátlanul bürokratikus, hetekig tartó engedélyeztetési procedúrára kényszeríti a kishajó- tulajdonosokat. A környezet- és vízvédelmi érveket ugyan elfogadják az árbocosok tulajdonosai, a kishajók motorja üzemeltetésének új engedélyezési eljárása ellen azonban élesen tiltakoznak. A balatoni vitorlásegyesületek tagjainak egy része állampolgári engedetlenséget is kilátásba helyezett, mert meggyőződésük: a megkésett, bürokratikus, vízisport- és turizmusellenes rendelet a jómódúak kiváltságává teszi a vitorlázást.
Az egy hónapja nyilvánosságra hozott kormányrendelet szerint a belső égésű motorral közlekedő hajókra – így a vitorlások motorjaira is – üzemeltetési engedélyt kell kérni, ha környezetvédelmi korlátozás alá tartozó vizekre, így a Balatonra és a többi nagy hazai tóra kifutnak. Ez eddig rendben is volna, ám a 30/2003. számú kormányrendelet melléklete szerint az engedélyezési kérelemhez csatolni kell egy tucatnyi hivatalos okmányt, egyebek között környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást, vitorlás-sportegyesületi bejegyzést, hiteles másolatú bírósági végzést, egy sor hajóokmányt, kikötőhely-igazolást, hajóleltárjegyzéket, hogy csak néhányat említsünk a kishajó-tulajdonosok kötelezettségei közül.
A Fonyódi Vitorlásegyesület elnöke, Győri Attila szerint a rendelet nem adott határidőt a felkészülésre, holott a megalkotóinak tudniuk kellett volna, hogy egy államigazgatási ügy elintézéséhez – a hatóságoknál való kilincseléshez meg a hosszadalmas levelezéshez – a harminc vagy hatvan nap helyett akár fél év is kell. Az évenkénti procedúra helyett az üzemeltetési engedélyt az amúgy is megkövetelt három- vagy ötévenkénti műszaki szemléhez kellene kapcsolni, és a kettőt egy eljárásban lehetne lefolytatni. A lényeg tehát, hogy a belső égésű motor üzemeltetési engedélyét a hajó egésze üzemképességének függvényében lehetne megszerezni.
Győri Attila szerint a szóban forgó és szinte betarthatatlan, az európai vitorlázás gyakorlatával és a vitorlásturizmussal szemben álló kormányrendelet tovább adóztatja a vitorlás kishajókat, szűkíti azok körét, akik kedvtelésből választják balatoni időtöltésként a vitorlázást, visszarettenti az árbocossal hazánkba érkező több száz turistát; egyszersmind a rendelkezés kirekesztő, azaz félő, hogy csupán egy szűk, jómódú réteg számára teszi kiváltsággá a vitorlázást.
A Somogy Megyei Bíróság elnöke, Ujkéry Csaba jogászként és megszállott balatoni vitorlázóként sem örül a rendeletnek. – Mostanában sokféle rendelkezés sújtja a kishajó-tulajdonosokat, így én is attól tartok, hogy a korábban úri paszsziónak tartott, de ma már korántsem annak nevezhető vitorlázás a jövőben főként a „kivételezettek szabadidő-eltöltésének kedvez. Bírósági vezetőként, jogászként nem minősíthetem a szóban forgó kormányrendeletet, de magánemberként azt tartom: korábban kellett volna megjelennie, hiszen kezdődik a vitorlásszezon. Az én hajóm már túl van a szokásos szervizen, most nem tehetek mást, mint hogy végigjárom az előírt stációkat. Ami pedig a kilátásba helyezett tiltakozó akciókat illeti, nos, azt tartom, hogy hazánkban az állampolgári engedetlenség alkotmányos jog, és része a demokráciának.”
A rendőrség ezzel szemben másként vélekedik. – Közlekedési bűntett, a vízi közlekedést veszélyeztető akció volna, ha a rendelet ellen tiltakozó kishajó-tulajdonosok azzal adnának nyomatékot felháborodásuknak, hogy elzárják a közcélú, menetrend szerint közlekedő hajók útvonalát – figyelmeztet Hauer Ferenc rendőr őrnagy. A tavon közlekedő vízi járművek, így a vitorláshajók okmányainak ellenőrzésére is hivatott Balatoni Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság parancsnok-helyettese a rendeletet nem kívánta minősíteni, azt azonban elmondta: jobb lett volna korábban megalkotni és nyilvánosságra hozni azt.
Ma indul az első nagyhajó
Az üdülési szezon közeledtének csalhatatlan jele, hogy – a sokéves hagyományt követve – holnap, nagyszombaton megkezdődik a menetrend szerinti hajóközlekedés a Balatonon. A húsvéti hajós ünnep nyitánya a flotta büszkeségének számító Helka motoros útra bocsátása lesz, ám a Balatoni Hajózási Rt. vezérkara az év legjelentősebb eseményének a Fonyód névre keresztelt, új személyhajó főszezoni bevetését tartja. A hajóstársaság vezérigazgatója, Horváth Gyula idén újabb kedvezményeket ígér a menetrendi, a kiránduló és a sétahajók utasainak.
Jóllehet, a múlt évi – a vendégforgalom szempontjából igencsak közepesnek ítélt – üdülési szezont a Balatoni Hajózási Rt. (Bahart) is megérezte, a siófoki székhelyű társaság 33 millió forint adózott eredménnyel zárta a 2002-es esztendőt. Ez évre a tavalyit 44,8 százalékkal meghaladó, 56 millió forintos nyereséget határozott meg számára a márciusban tartott közgyűlés, amely egyebek közt új igazgatóságot és felügyelőbizottságot választott, és ismét Horváth Gyula vezérigazgatónak szavazott bizalmat.
A harmincegy vízi járműből álló balatoni flotta első hajója, a Kossuth komp – a tavat befedő, összefüggő jégpáncél miatt – csak egy hónapos késéssel, március 18-án úszott ki a szántódi révből, az első menetrend szerinti hajó pedig ma reggel nyolckor indul Fonyódról Badacsonyba. Kilenc órakor a füredi kikötőben ünnepélyes startjelre indul a nosztalgiaflotta vezérhajója, a 112 éves Helka, egy órával később pedig Siófokról indul Füredre az első hajó.
Keszthely kikötőjében a húsvéti ünnepnapokon a karcsú testű Csobánc csábít sétahajókázásra, május 17-től pedig már Balatonföldváron is hajóra szállhatunk. Az előszezoni menetrendből egyébként csak a nagy forgalmú hajóállomásokról induló személyhajókról tájékozódhatunk, a húsz kikötőből kiúszó séta- és diszkóhajók startja még odébb van.
A kedvezményeket viszont már az előszezonban is élvezhetik az üdülőkörzetbe érkező vendégek. Mint megírtuk, a szántód–tihanyi kompra ez évtől személy- és személygépkocsi-bérlet váltható. Az autósok számára ez 26,5 százalékos megtakarítást jelent. Újdonság, hogy Siófokról külön sétahajó indul gyerekutasokkal, és ha az iskoláskorúak a szüleikkel terveznek hajókirándulást, akkor 30–40 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. A séta- és a kirándulóhajók jegyárát a hajóstársaság idén nem emeli, sőt a diszkóhajók menetideje másfélről két órára nő.
A hajózási rt. idei költségvetéséből jelentős fejlesztésekre is futja: a nyugat-siófoki árbocos parkoló új vizesblokkal bővül, Füreden új állomásépület és étterem várja a vendégeket, a kilenc nagy és tizenegy kisebb vitorláskikötőben pedig 1796 kisebb-nagyobb árbocosnak jut parkolóhely. A legnagyobb várakozás a minap Fonyód névre keresztelt, új hajó vízre bocsátását előzi meg. A Lelle motoros „ikertestvérének” fedélzetén 200 személynek jut majd hely, az utastér klimatizált lesz, a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek megfelelő vízi jármű – a cég műszaki igazgatójának ígérete szerint – szinte hangtalanul szeli majd a tó hullámait.
origo.hu
Gulyás Gergely: Újabb hat hónappal meghosszabbítják a lakossági kamatstopot
