Digitális vérfürdő

Az arabok mindennél jobban szeretik a pénzt, vegyi és biológiai fegyvereiket előszeretettel vetik be saját népük ellen, szabad idejükben pedig atombombát robbantgatnak – ezt a képet sugallják a legújabb számítógépes játékok.

Nemrég beléptem az amerikai hadseregbe. Egyszerű, ceremóniamentes eljárás volt, mert csak a nevemet és elérhetőségemet kellett megadnom, és máris ott találtam magam a kiképzőközpont lőterén, egy hörgő, lihegő őrmesterrel a sarkamban. Fél órával később pedig már éles bevetésre küldtek a feletteseim: egy konvojt kellett megvédenem a terroristáktól. Ahol aztán annak rendje-módja szerint meg is haltam körülbelül a huszonötödik másodpercben. Fejlövés.
Természetesen mindez csak a virtuális világban képzelhető el. Az America’s Army című számítógépes katonai szimulátor azonban az interneten keresztül bámulatosan élethű harci körülményeket produkál, mivel bajtársaink és ellenfeleink is élő emberek. Az Egyesült Államok hadserege által fejlesztett játék célja ugyanis az, hogy a fiatalok életük kockáztatása nélkül, de reális körülmények között próbálhassák ki magukat a világ legjobban kiképzett alakulataiban. Aztán, ha úgy gondolják, a valóságos hadseregbe is jelentkezhetnek.
Az illúzió pedig hibátlan, a fegyverek kidolgozottsága, a lövések, a robbanások hangja tökéletes, s a programozók még arra is ügyeltek, hogy a szokványos játékokkal ellentétben a virtuális katonák csak annyi lőszert vihessenek magukkal, mint a valóságos bakák. A bravúrosan pontos részleteket pedig pörgő, akciódús játékmenet koronázza meg: amikor „gyilkosom” a mesterien kivitelezett tüdőlövést követően megállt hullám fölött, és ékes magyar nyelven megkérdezte tőlem, új vagyok-e, bizony, kirázott a hideg.
Az America’s Army a First Person Shooter (FPS) műfajában indult hódító útra, s lett rövid idő alatt fiatalok százezreinek kedvence. (Az FPS olyan szimulációs programot jelent, amelyben a harcos szemével láthatjuk a játékteret.) A felhasználók tábora napról napra gyarapszik, hiszen az egyetlen hivatalos katonai szimulátort bárki ingyen letöltheti az amerikai hadsereg honlapjáról. Már amennyiben vevő az „amerikaiak vagyunk, vagyis a legjobbak” életérzésre, és az sem zavarja, hogy az ellentábort természetesen AK–47-essel felszerelkezett „füstös képű”, gyaníthatóan közel-keleti származású legények alkotják.
A játékban rejlő propaganda lehetőségét egyébként a másik oldalon is fölismerték, s a Hezbollah is hozzálátott saját FPS-ének kifejlesztéséhez. A történet és a körítés hasonló az America’s Armyéhoz, azonban a libanoni szervezet játékában értelemszerűen izraeli politikusok arcképét ábrázoló céltáblákon gyakorolhatjuk a lövészetet.
Azt viszont még a szakemberek sem sejtik, hogy a valóságos és a virtuális világ összemosása milyen hatást gyakorol a játékosokra. A jelenség új keletű, hiszen a házi számítógépek fejlettsége csupán az utóbbi egy-két esztendőben tette lehetővé a hiperrealisztikus játékok elkészítését. Japán tudósok viszont több kísérlettel igazolták a digitális szórakozás káros hatásait. Néhány hónapja például a Tohoku Egyetem kutatói mutatták ki, hogy a számítógépes játékok az agynak csak a látásért és mozgásért felelős területeit stimulálják, és nem segítik elő más fontos részek fejlődését. A news.cnet.com internetes oldalon közölt tanulmány szerzője, Rjuta Kavasima professzor szerint csoportja fontos felfedezést tett.
Olyan problémával kell szembenéznünk a gyerekek videojátékokat játszó, új generációja esetében, amelyet korábban soha nem tapasztaltunk – állítja a professzor, s leszögezi: akik túl sokat játszanak videojátékokkal, nem fejlesztik elülső lebenyüket, következésképpen hajlamosabbak lesznek erőszakos cselekmények elkövetésére, ráadásul egyre kevésbé lesznek képesek kontrollálni magatartásukat.
A japán kutatók eredményeit mostanában az élet igazolja, hiszen az Egyesült Államokban havonta több száz, számítógépes játékokkal összefüggő erőszakos bűncselekmény történik. A közelmúltban egy Los Angeles-i internetes kávézóban két, Counter-Strike-ot (csapatorientált FPS-t) játszó csoport verekedett össze. Az ügyben tartott vizsgálat során kiderült, hogy a környékbeli internetes szórakozóhelyeken hasonló esetek miatt fél év alatt több mint háromszáz alkalommal kellett kihívni a rendőröket. A történtek már csak azért is figyelemkeltőek, mert egyre több megszállott PC-játékos számol be arról, hogy a számítógéppel generált világ gyakran összemosódik a valódival.
Erről a jelenségről írta egy számítástechnikai szaklap fórumán (prohardver.hu) az egyik ifjú felhasználó: „volt, mikor az utcán valamit nem láttam jól, s már vettem volna elő a távcsöves puskát, hogy rázoomoljak”.
Jó néhányan vannak azonban, akiket élethűségük ellenére sem kötnek le az FPS-ek. Ők többek között a Command & Conquer Generals című stratégiai játékban teljes hadseregért felelős tábornokként tehetik próbára stratégiai képességeiket. A Generals mindjárt a megjelenésekor politikai vihart kavart. A játékban két nemzet, az amerikai és a kínai, valamint egy nemzetközi terrorszervezet, a Global Liberation Army (GLA) küldetései közül választhatunk. Utóbbi hadjáratai váltották ki a kínai diplomácia rosszallását, mivel a terroristacsoport öngyilkos merénylői nyitásként Peking főterén robbantanak atombombát. És ez tényleg csak a kezdet, mert a tálibokról és egyéb „álnok” arab közösségekről mintázott GLA-aktivisták alkalmanként falvak teljes lakosságát mészárolják le, sőt Bagdad piacterén anthraxot vetnek be a civil lakosság ellen. A játék mindvégig ezen a szálon fut: egyszer az ENSZ segélyszállítmányát kell elrabolnunk éhező honfitársaink elől, másszor az ország megmentésére érkezett amerikai erőket a sivatagba taposnunk, míg el nem érjük a végső célt, egy biológiai és vegyi töltettel ellátott, óriási rakéta USA-ba történő röpítését.
Az Egyesült Államok hadereje ezzel szemben kizárólag igazságos missziókat teljesít: több alkalommal is rápirít a vegyi fegyverekkel hadonászó terroristákra, kiszabadítja fogságba esett pilótáit, megmenti a nép életben maradt részét, és felszámolja a civil lakosságot állandó rettegésben tartó GLA-bázisokat. Az élet azonban még az USA virtuális haderejében sem fenékig tejfel, mert a hadmozdulatok során számos polgári személy is áldozatul esik – ez a programozók gondos munkáját „dicséri”. Bagdad ostrománál például nem lehet úgy beküldeni a városba a tankokat, hogy legalább tíz-tizenöt nő és gyermek ne lelje halálát a lánctalpak alatt. Végül azonban még a szétlőtt otthonokban – a terroristák ugyanis lakóházakba is beveszik magukat – elpusztult polgárok hozzátartozói is belátják, hogy az USA nemes célokért küzd.
A német hatóságok azonban nem voltak ilyen belátóak: márciusban a túlzott erőszakot tartalmazó játékok feketelistájára helyezték a Command & Conquer Generalst. A megbélyegzett szoftvereket tilos reklámozni, illetve szabadpolcról árusítani, vagyis a programokat csak a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vásárolhatják meg, ők is csak pult alól.
A német családügyi minisztérium alá tartozó, a fiataloknak szánt termékeket minősítő német hivatal egyszerűen azzal indokolta szigorú döntését, hogy a szoftver dicsőíti a háborút. A Generals úgy mutatja be a háborút, mintha az lenne az egyetlen megoldás a konfliktusok kezelésére – nyilatkozta az igazgató, Elke Monssen-Engberding. A stratégiai játékot kiadó Electronic Arts képviselője úgy véli, hogy a hivatalnak nem a játék erőszakosságával támadt problémája, hanem a helyszínválasztással, tehát a döntésben szerepet játszhatott az USA és Németország Irak miatt kialakult politikai vitája.
Végül is mindegy, hogy az amerikai szoftvercégnek vagy a német erkölcsvédő szervezetnek van igaza, mert kétségtelenül hátborzongató érzés a virtuális Bagdad utcáin hadakozni, miközben a háttérben a CNN közvetíti a badgadi eseményeket valódi harckocsikkal, helikopterekkel, katonákkal és civil áldozatokkal.