Még kevesen lézengenek tizenöt perccel a meghirdetett kezdés előtt a magyarországi németek általános művelődési központjában. A diákok olasz capuccinót próbálnak kipréselni az automatából a csatlakozás jegyében, egy idős hölgy pedig arról érdeklődik: „Ide kellett nekem jönnöm, fiam?” Nem tudtunk válaszolni neki, mint ahogy hiába próbáltunk készpénz-automatát is felfedezni a környéken: a csatlakozásig van még tennivaló.
A bejárathoz nagy, fekete, állami Mercedes érkezik, a kikászálódó Lamperth Mónika belügyminiszter azonnal susogós kampánydzsekit kap a kiskosztümre. Dávid Ibolya Audival jő, s amíg felfejlődik a fogadóbizottság, telefonálással múlatja az időt az autóban. Neki hiába kínálják az EU-Igen feliratú széldzsekit: „Ha fújna a szél vagy hideg lenne, akkor talán” – mondja mosolyogva.
A bejáratnál több kiló EU-s szórólapot lehet felmarkolni, a sajtót külön is elkényeztetik: kapok egy Civil igen Európára feliratú golyóstollat az országos kampánycsapat jóvoltából. A szervezők ügyeltek a részletekre, a leggondosabb vizsgálat után sem találom az írószeren a Made in China feliratot.
A híres embereket népviseletbe öltözött gyerekek vezetik be az időközben megtelt csarnokba. Iskolai ünnepségi hangulat van: a legkisebbek németül adnak elő egy táncot, ám az élmény csak a könnyes szemű szülőknek maradandó. A tribünön az Országos Választási Iroda szavazócetlijei mellett kapok helyet, így szigorúan titkos információk birtokába juthatok. Például megtudom, hogy a Jelky András Szakképző Iskola szavazófülkéiben április tizenkettedikén negyvenhárom elsőválasztót várnak, és négyen fognak kimaradni.
A rendezvényen jó néhány szivárványos zászlót is kiraktak, így az embernek sajnos óhatatlanul a melegmozgalom jut eszébe a sokszínű Európa helyett, a Vannak-e jó csajok az EU-ban plakáttal őket alaposan sikerült diszkriminálni.
A város MSZP-s polgármesterének közel félórás előadásából magyarázatot kapunk arra, miért épp a két politikushölgyet hívták meg a rendezvényre: mindketten a térség szülöttei. Magyarázatot kapunk a kiállítás anyagára is: a települések a hozományprogram keretében eldöntötték, hogy mit tesznek hozzá az unió kulturális értékeihez. Van, aki a borsos kalácsot, más egy képeskönyvet, a halasiak a csipkét, a bajaiak a halászléfőző népünnepélyt, és végül nagy derültséget keltve a fülöpháziak a messze földön híres futóhomokot.
A díszmeghívottak közül elsőként Dávid Ibolya kap szót, szerinte megdöbbentő az a közöny, ami körbevesz minket az EU-csatlakozás kapcsán. Az MDF-es politikus szerint a huszadik században sorra nélkülünk döntöttek rólunk, ideje hát saját kezünkbe venni a sorsunkat, mert aki nem tanult a történelem hibáiból, az arra ítéltetik, hogy újraélje őket. Az Országgyűlés alelnöke azt kérdezi a euroszkeptikusoktól, hogy hol éltek az elmúlt ötven évben? Felejtsük el a KGST láncait! – fogalmazta meg a rendszerváltás utolsó nagy lépésének nevezve a szavazást, mely siker esetén felér egy második honfoglalással. A kritikus gondolatokra azért van szükség, hogy tudjuk, mit kell tennünk a csatlakozást követő években.
Az ellenzéki párt vezetője szerint nem véletlen, hogy nem készültek forgatókönyvek a „nem”-re: a csatlakozást ellenzőknek ugyanis nincs jövőképük, egy bizonytalan keleti kalandba akarják sodorni az országot. A globalizáció hátrányairól szólva elmondta, hogy az európai közösség képes a nagy társadalmi különbségek csökkentésére, ezért aztán vessük ki a szívünkből a koppányi gondolatokat, és nagy jelenléttel, sok igennel tegyünk bizonyosságot a Szent István-i bölcsességünkről. Dávid Ibolya szerint úgy kell belépnünk, hogy az egyik lábunk az ajtóban maradjon, mert a határon túli magyarok közül sokan kinn rekedtek. Nekünk többletfelelősségünk van, nem lehet újabb vasfüggöny magyar és magyar között. Lamperth Mónika belügyminiszter nem jött üres kézzel: a bácskai kistérségnek tízmillió forintot hozott a költségvetésből egy EU-modell kipróbálására. Az MSZP-s politikus szerint a térség már kis Európa, ugyanis békében éltek itt együtt magyarok, németek, horvátok és szerbek. A jövő a közös értékek keresése, és nem szegény rokonként lépünk be a közösségbe, hanem teljes jogú tagja leszünk az EU-nak.
A fórum végén három kérdésre maradt idő, a legérdekesebb az volt, hogyan tudunk kilépni, ha mégis meggondolnánk magunkat. A kormánypárti oldal szerint nem illik már a belépéskor a kilépésről beszélni, ám abban egyetértettek a politikusok, hogy talán egy népszavazással ez is eldönthető lesz, ha eljön az ideje.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
