Hat év gyermekgyilkosságért

Hat év tíz hónapi, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte tegnap a Fővárosi Bíróság M. Viktóriát, akit az ügyészség a tizenegy és fél éves Kocsis Franciska megölésével vádolt. Védője, Stiller Magdolna szerint ugyan az ítélet nem szigorú, felmentésre semmiképp nem számított, de a döntés inkább a közvéleménynek szól.

Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, 14 éven aluli sérelmére elkövetett emberölésben találta bűnösnek a fiatalkorú vádlottat az első fokon eljáró bíróság, ugyanakkor felmentette a szemérem elleni erőszak és kifosztás vádja alól. Az ügyészség súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett.

Az ítélet indoklásában a bíróság elmondta: M. Viktória személyiségfejlődése patológiás elemekkel zavart volt. Színtelen, sivár érzelmi élete, visszafogott viselkedése miatt a cselekvőképessége közepesen korlátozott volt a bűncselekmény elkövetésekor. Szokatlan arc- és kézmozdulatai miatt az általános iskolában társai többször bántalmazták, csúfolták, ezért nehezen barátkozott, csöndes, visszahúzódó lett, a verésekre nem reagált. Szülei később a Nyitott Világ Alapítvány iskolájába íratták, ahol a magatartászavaros gyermekeket kisebb csoportokban oktatják. Ezen a helyen M. Viktória egyre nyitottabbá, barátkozóbbá vált, s megismerkedett a 12 éves, hiperaktív D. Mátéval. A fiú szerelmes lett M. Viktóriába, ám ezt a lány nem viszonozta, inkább Kocsis Franciskával barátkozott. A két lány kapcsolata egy idő után megromlott. A tizenegy éves tanuló például 1999 nyarán a fiatalkorú vádlott walkmanjét a vízbe ejtette, s a neki kölcsönadott magnókazettákat, pénzt és mást csak többszöri unszolásra adta vissza.

M. Viktória a sérelmeit elmondta barátjának, D. Máténak, s közölte: meg kellene erőszakolnia és ölnie Kocsis Franciskát. A szörnyű terv érlelődött a kislányban, s még barátja ellenállása sem riasztotta vissza. Így 2000. május 4-én közös kirándulás címén a XVIII. kerületi erdős területre csalta a két fiatal a 11 éves gyermeket. Magukkal vittek egy nuncsakut, sapkát, zoknit, zsinórt. Az ítélet szerint D. Máté többször kijelentette, hogy nem teszi meg azt, amit M. Viktória kért tőle. Az erdőben fotózásra hivatkozva D. Máté megkötözte Kocsis Franciskát, fejére a szeménél kilyuggatott sapkát húzott, szájába zoknit tömött, majd térdénél megrúgta a magatehetetlen kislányt, aki ettől a földre zuhant. Amint Franciska a földre került, M. Viktória azonnal rárontott, rugdosta, nadrágját letépte, a nuncsaku botját a hüvelyébe dugta, s felszólította barátját, hogy erőszakolja meg, mert „úgy kell meghalnia, mint egy kurvának”. A fiú a felszólításnak eleget téve úgy tett, mintha megerőszakolná az alélt kislányt, majd a nuncsakut a feje köré tekerte, és addig szorította, míg Kocsis Franciska megfulladt. Az eszelős tombolás után D. Máté a kislány törött karján lévő gipszre írta: game over, azaz a játéknak vége. A holttestet ágak és levelek alá rejtették, ruháit és egyéb tárgyait az úton szétszórták. Az áldozatot két héttel később találták meg.

M. Viktória az eljárásban tagadta, hogy előre eltervezték volna a gyermek megölését, mint mondta, csak meg akarták alázni. A bíróság ítéletének kihirdetésekor elhangzott: döbbenetes, hihetetlen és szokatlan, hogy a fiatalkorú vádlott még sajnálkozását sem fejezte ki cselekménye miatt, megbánást sem tanúsított. Jogi értelemben ugyan a két elkövető, ám erkölcsileg az iskola, valamint a média is felelős a bűntettért.