Kivéti társaságok

Az Egyészségügyi Tudományos Tanács (ETT) tudományos és kutatásetikai bizottsága elnökségének januárban közzétett állásfoglalása szerint a köldökzsinórvérből nyert őssejtek „lehetséges felhasználása tudományos kutatási stádiumban van (…), egyelőre nem tekinthető rutin egészségügyi ellátásnak”. Az állásfoglalás hatására Magyarországon megszűnt annak a lehetősége, hogy a szülők lefagyasztassák a csecsemők köldökvérből nyert őssejtjeit későbbi terápiás felhasználás reményében.
Bár az állásfoglalás több mint három hónapja jelent meg, a sajtó csupán a múlt héten kezdett foglalkozni az üggyel, mégpedig annak kapcsán, hogy egy kismama, aki egy hónap múlva szül, perindítást fontolgat a magyar állam ellen. Azt sérelmezi, az állam nem biztosítja számára, hogy megőrizhesse a baba köldökzsinórvérében található őssejteket.
A tudomány jelenlegi állása szerint ezek a sejtek csupán abban az esetben menthetnék meg a gyermek életét, ha leukémiában betegedne meg 10–15 éves kora előtt. Ez esetben a tárolt vérben található őssejtekkel jó eséllyel pótolhatnák a csontvelejét (az eljárásról részletesen írtunk a Magazin január 25-i számában). Sok szülő azonban abban reménykedik, hogy mire a gyermeke felnő, ezeket a sejteket szükség esetén az orvosbiológusok képesek lesznek más testi sejtté átalakítani, tehát szív-, máj- vagy idegszövetet létrehozni belőlük.
Magyarországon a Sejtbank Kft. bő egy évvel ezelőtt indította be különleges szolgáltatását: az újszülöttek köldökzsinórvérét – háromszázezer forint ellenében – a brüsszeli székhelyű Cryo Cell köldökvérbankba szállította, ahol ezért az összegért húsz éven át lefagyasztva tárolják a sejteket. A Cryo Cell jó hírű, a nagy nemzetközi minősítő szervezetek által akkreditált őssejtbank. Eddig több mint kilencszáz magyar szülő élt a lehetőséggel. Ez a szolgáltatás fokozatosan megszűnt hetekkel ezelőtt. Merhala Zoltán, a Sejtbank Kft. ügyvezetője azt mondja, ez azért történt, mert a szülészek nem hajlandók együttműködni a vérminták begyűjtését végző céggel, és nem szívják ki a köldökzsinórból az őssejtekben gazdag vért még az anya kérésére sem. Így abból kórházi hulladék lesz. Az ügyvezető szerint az orvosok félnek, ugyanis az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) adatszolgáltatásra kérte fel a kórházakat, illetve a szülészeket, s a szakmai kollégiumok is óvatosságra intettek az ETT állásfoglalása okán.
A szülészek egyébként arra hivatkoznak, hogy a vér kinyerése megzavarja a szülés levezetését, és fertőzésveszéllyel jár. Az angolszász országokban éppen ezért tilos a szülést levezető orvosnak, illetve a bábának az őssejtekkel foglalkoznia, azt csak erre kiképzett személy végezheti az újszülött ellátásának megzavarása nélkül. A Sejtbank Kft. külföldre vitette a lefagyasztandó mintákat, az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) meg a Krió Rt. és a Vitál Őssejtbank viszont itthon is szeretné megteremteni a tárolás, valamint a későbbi transzplantáció lehetőségeit állami, illetve magántőke bevonásával.
Dr. Sarkadi Balázs az OGYK, illetve Balogh István a Krió Rt. részéről kérdésünkre elmondta, hogy az ő munkájukat a fent említett állásfoglalás nem befolyásolja, ugyanis heteken belül benyújtják kutatási terveiket az ETT tudományos és kutatásetikai bizottságának, és jó esély van rá, hogy elfogadja őket a grémium.
Az sem mellékes szempont, hogy az őssejtek iránt egyre fokozódó közérdeklődés miatt hatalmas üzletről van szó, amelyből – érthető módon – más cégek is szeretnének részesülni Magyarországon.
Az ügy érdekessége, hogy az ETT nem hatóság, hanem az egészségügy-miniszter tanácsadó testülete, tehát tulajdonképpen senkinek semmit nem tilthat meg, legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg a szakma számára. A 2002/5. számú egészségügyi minisztériumi rendelet végrehajtási utasítása azonban, amely az embereken végzett orvostudományi kutatásokról rendelkezik, előírja, hogy az illetékes testület – esetünkben az ETT – a szakmai etikai elfogadhatóság, illetve a tudományos helytállóság szempontjából véleményezzen mindenféle orvosi kutatási tervet. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tehát csak a tudományos tanács jóváhagyása után adhat engedélyt sejtbankok működésére.
A Sejtbank Kft. ez idáig nem nyújtott be tudományos kutatási tervet az ETT-nek, csupán a tevékenységéről tájékozatta az illetékes minisztériumot, illetve a tudományos tanácsot. Ebben a levélben azt kérte a Sejtbank Kft. vezetése, hogy a minisztérium adjon három hónapos moratóriumot, ez idő alatt elkészítik kutatási tervüket.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára ezt elképzelhetetlennek tartja. Kérdésünkre elmondta: természetesen nem az a céljuk, hogy bárkit is megfosszanak az őssejtek tároltatási lehetőségétől, csupán ellenőrizhetővé szeretnék tenni a „nem pontosan látható célokért folytatott” tevékenységet. Az államtitkár úgy fogalmazott: nem akarják, hogy az emberek hiú reményeket tápláljanak az eljárás felhasználhatóságát illetően. (Ahogyan korábbi cikkünkben jeleztük, az őssejtek széles körű terápiás felhasználhatósága egyelőre inkább csak elméleti, mint gyakorlati lehetőség.) Nem tisztázott az sem, hogy a külföldön tárolt mintákra milyen jogi szabályok vonatkoznak, a magyar hatóságoknak nincs rálátásuk a belga szabályrendszerre.
Mogyorósi Dorottya orvos-jogász, az ETT titkárságának munkatársa mindehhez hozzátette, hogy az ETT tevékenysége és most kiadott állásfoglalása összhangban van az Európa Tanács által megfogalmazott oviedói keretegyezménnyel, amelyet Magyarország is ratifikált. Ez az egyezmény rendelkezik a biomedicina és az emberi jogok viszonyáról. Mogyorósi Dorottya véleménye szerint a Sejtbank Kft. tevékenységében több minden tisztázatlan: végez-e egészségügyi tudományos tevékenységet a vállalkozás, vagy csak szállítja a vérmintákat? Ki viseli annak a felelősségét, hogy adott esetben 16 év múlva is felhasználható lesz a vérminta transzplantációs célokra? Ki garantálja, hogy elegendő mennyiségű élő, fertőzésmentes őssejt kerül vissza Belgiumból? Az ETT-nek kétségei vannak afelől is, hogy a szülőket a valóságnak megfelelően tájékozatják-e a Sejtbank Kft. munkatársai. Az sem tisztázott még, hogy a köldökzsinórból vett őssejtek véralkotórésznek minősülnek-e vagy szövetnek. A vérrel való kereskedelem ugyanis állami monopólium. Az orvos-jogásznő szerint minél előbb törvényi szinten kell rendezni a genetikai kutatásokkal és a köldökzsinorvérbankok alapításával és működésével kapcsolatos jogi kérdéseket. Nem késtünk el, ugyanis az uniós országokban is csak egy-két éve léteznek erre vonatkozó jogszabályok.
Kökény Mihály ezzel messzemenően egyetért. Április elején a miniszterelnök kezdeményezésére megalakult a Humán Genetikai Bizottság, amelyben orvosok, kutatók, jogászok, társadalomtudósok és egyházi személyek kaptak helyet. Az államtitkár reményei szerint őszre sikerül kialakítaniuk valamiféle közös álláspontot a genetikai kérdésekről, aminek alapján egy éven belül elkészülhet a magyar genetikai törvény.