Cáfolták amerikai részről, hogy vegyi fegyvereket állítottak elő a gyanús kerbalai tartályokban. A háború kitörése óta rengeteg alkalommal találtak „bizonyítékokat” a tiltott fegyverek előállítására, s később minden alkalommal visszavonták a feltételezést. Ismeretes, hogy Irak ellen többek között azzal az ürüggyel indult meg a támadás, hogy tömegpusztító fegyvereket állít elő. Szíria most szinte szóról szóra ugyanezt a fenyegetést kapta: tegye egyértelművé, hogy nem lator állam, különben hasonló sorsra jut, mint keleti szomszédja.
A térképre pillantva látható, a Közel-Kelet alapvető változásokon megy keresztül. Az Arab-félsziget északi része – a Szíria elleni támadás esetén – amerikai kezekbe kerülhet, s a csillagos-sávos hadsereg valószínűleg nem akar félmunkát végezni. A jelenlegi helyzet szerint a cél előtűnni látszik: Izrael ellenségeit ártalmatlanná tenni bármiáron. A veszélyt jelentő országok között első helyen áll Szíria, amely mindig ellenezte Izrael létezését, ráadásul támogatja a palesztinok függetlenségi harcát is. Emellett Libanonban is szíriai katonák állomásoznak, ahonnan a Hezbollah szervezi támadásait. Jordánia és Egyiptom békeszerződéssel és a diplomáciai kapcsolat felvételével bizonyította jóindulatát. Külön kérdéskör Irán, amely támogatja a síita Hezbollahot, ám velük nem olyan könnyű elbánni, ez majd a jövő zenéje lehet. Az viszont egyértelmű, ha Damaszkuszt – Bagdadhoz hasonlóan – kipipálhatják az amerikaiak, Izrael ideiglenesen fellélegezhet. Nem lesz ugyanis olyan ország, ahonnan közvetlen támogatást kaphatnának az palesztin fegyveresek, s az arab öntudat is kemény pofont kapna. Az újabb győzelemmel pedig megnyílna az út az újabb célpont, Szaúd-Arábia felé, amely még Iraknál is több olajat termel ki, ugyanakkor nem hivatalosan jelentős összegeket folyósít az izraeliek elleni harcban elhunyt palesztinok családjainak megsegítésére. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a szeptember 11-i események fő szervezője, Oszama bin Laden is a sivatagi királyság szülötte, ezt pedig talán soha nem bocsátják meg az amerikaiak.
Egyes elemzők szerint az egész közel-keleti hadjárat célja Izrael biztonságának szavatolása, s a palesztin kérdés megoldása. Ez az út azonban korántsem a kvartett, azaz az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió irányelvei alapján történne, hanem az erőpolitika határozná meg. A palesztinok kéréseiből vajmi kevés teljesülne. A menekültek nem térhetnének vissza, Jeruzsálem hivatalosan is Izrael fővárosa lenne, s felépülne az a fal, amely végleg elzárná egymástól a két népet. Ez pedig hosszú időre bebetonozná a most fennálló erőviszonyokat, s bebizonyítaná, a Közel-Keleten kizárólag az erőpolitika vezet eredményre.
Gulyás Gergely: Az Európai Néppárt európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma kockázatos egész Európára és Magyarországra nézve is