Infromációink szerint a Princz Gábor elleni gyanúsítás alapja, hogy a Postabank 1995 tavaszán még meglévő 9,7 milliárd forintos alaptőkéjét a volt bankvezér 1997 végére 2,4 milliárd forintos hiánynyá „tornázta le”. Emiatt még abban az évben – egy kormányhatározat alapján – az állam 17 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a banknál. Szintén 1997-ben az állam 12 milliárd forint értékben kezességet vállalt a Postabank ügyleteihez. A nyomozók ugyan a veszteségek között tartják számon az 1997-es bankpánik idején bekövetkezett 5 milliárd forintos vagyonvesztést is, ám azt nem írják Princz számlájára.
*
Nehéz-Posony István, az egykori bankvezér védője szerint túl általános megfogalmazásokat tartalmaz az új gyanúsítás, mert nincs megjelölve személyre lebontott elkövetői magatartás. Az ügyvéd nem érti, hogy az állam – mint a bank akkori legfőbb tulajdonosa – miért nem menesztette előbb védencét, ha látta, hogy az rosszul gazdálkodik. A rendőrség újabb gyanúsításának adatai pedig már két éve a rendelkezésre állnak, így e koncepció mögött a Fővárosi Főügyészség áll – véli Nehéz-Posony.
A védő új szakértő kirendelését indítványozta a rendőrségen, hogy a nyomozás korábbi és jelenlegi adatait egybevesse, mert úgy véli, hogy azok köszönő viszonyban sem állnak egymással.
*
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága vezetőjének jelentése, amelyben egy Kehi-jelentéstervezet szokatlan iratismertetésének körülményeiről számol be, a Fővárosi Főügyészségről a Legfőbb Ügyészségre kerül – értesült lapunk. Mint arról már beszámoltunk: eljárást kezdeményezhet az ügyészség az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának gazdaságvédelmi osztályvezetője ellen, mert a Kehi 1999-ben készült titkosított jelentéstervezetét a fokozott felügyeletet ellátó ügyészség tudta és beleegyezése nélkül, rögtönzött iratismertetésen Princz Gábor és védője elé tárta.
origo.hu
Lelepleződött Magyar Péter valódi arca, amit el akart titkolni
