Bukarest gyorsan beseperné annak az egyértelmű szerepvállalásnak a hasznát, amelyet az Egyesült Államok mellett tanúsított az iraki háború kapcsán. A komoly problémákkal küszködő romániai gazdaság számára az újjáépítésben való részvétel is fontos, de ennél is nagyobb súllyal esik a latba az az 1,7 milliárd dolláros iraki tartozás, amelyet a Huszein-rezsim hosszú évek óta nem hajlandó törleszteni. A román pénzügyminiszter a múlt hét végén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésén vett részt Washingtonban, és ebből az alkalomból amerikai illetékesekkel is tárgyalt az említett kérdésekről.
Mihai Tanasescu a megbeszélések után azt nyilatkozta, hogy washingtoni tárgyalópartnerei biztosították, létezik egy hely a román cégek számára, ha azok az amerikaiak mellett részt akarnak venni az iraki újjáépítésben. Az Egyesült Államok Romániát azon államok között tartja számon, amelyeket támogat iraki kintlevőségeik behajtásában.
Ami a Kogalniceanu-i támaszpont ügyét illeti, hivatalos washingtoni döntés még nem született, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikaiak maradnak a számukra rendelkezésre bocsátott kelet-romániai katonai bázison. Egy országos román lapnak nyilatkozva a bukaresti amerikai nagykövetség sajtóattaséja kifejtette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is használni akarja a támaszpontot. Mark Wenig részletekbe nem bocsátkozott, de emlékeztetett arra, hogy az USA több változatot vizsgál az Európában lévő hadereje átcsoportosítása érdekében. Kogalniceanun és a Fekete-tenger partján lévő Constantán, valamint Mamaián az amerikaiak a műveletek megkezdése óta legkevesebb hatmillió dollárt költöttek elszállásolásra, élelemre, üzemanyagra és különböző szolgáltatásokra.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
