Karrier, hatalom, pénz. Higgye el, ez motiválja a polgármesterjelölteket – mondja a neve elhallgatását kérő ismerősöm, miközben a katonai járművektől tönkretett, alapos kátyúzásra szoruló Toldi Miklós utcán az amerikai bázis felé autózunk. Időközi választás ide, időközi választás oda, Taszár nyugodtnak tűnik. Nincsenek választási plakátok a közterületeken, csendes a polgármesteri hivatal is, és az orvosi rendelőben is csak néhány türelmes ember várakozik.
– Miért vonzó ma a polgármesteri tisztség Taszáron? – fordulok Kovács József háziorvoshoz, aki összeférhetetlenség miatt a múlt év novemberében – tizenkét év után – lemondott e tisztségről az orvoslás javára.
– Taszár 1990 után sokat fejlődött. Komoly érdemeket szerzett a település a NATO-nak és az amerikaiaknak tett szolgálattal. Miután rákerültünk a brüsszeli meg a washingtoni katonai térképekre, és a világsajtó is gyakran foglalkozott velünk, a falu első emberének tartott polgármester is ismertté vált. Itthon tekintélyes hazai és külföldi politikusokkal találkoztam, paroláztam Clinton elnökkel, jártam Brüsszelben és az Egyesült Államokban is. Gondolom, a polgármesterjelöltek egyebek közt ezt is számításba vették, amikor elhatározták, hogy ringbe szállnak a tisztségért.
Mercz Tibor megbízott polgármestert – aki alpolgármesterként a leköszönt Kovács doktor helyébe lépett – a tíz jelölt közül az egyik esélyesnek tartják.
– Arra törekszem, hogy az évi 240 milliós költségvetést megtoldjuk pályázati pénzekkel. Rendbe kell tennünk a nehézjárművek által tönkretett Vörösmarty, Kossuth és Toldi utcát. Az amerikaiak a minap felvették a kárigényt, s remélem, megkapjuk a negyvenmillió forintos támogatást. Bízom abban is, hogy a harci repülőtér szomszédságában csaknem egymilliárd forintos költséggel épülő polgári terminál elkészül az év végére, és jövőre már civil gép is landolhat Taszáron. Ettől pedig vélhetően megpezsdülne a falu élete.
A tiszti lakótelepnek nevezett falurész zöldségboltja előtt a 36 éves Pataki Sándort és az ugyancsak polgármesterjelölt 50 éves Mülléder Józsefet kérdeztem a programjáról.
– Túl vagyok már a kampánygyűlésen – mondja Pataki. A fiatal és energikus vállalkozó nem titkolja: bár sikeres üzletember, ha megválasztják, főállású polgármesterként dolgozik majd. Mülléder József nyugállományú repülőstisztként döntött arról, hogy ringbe száll. – Nem ígérek semmit az embereknek, mert a 240 milliós költségvetésből, amelynek 80 százalékát az intézmények fenntartása viszi el, nem sok mindenre futja – vallja be őszintén.
– A polgári terminál ügyével kapcsolatban az a bajom, hogy nem látom a végét – mondja az egykori katonatiszt. Hasonlóan vélekedik a „civil repülőtérről” jelölttársa, Somogyi Nándor is, aki vadászrepülőként került a nyugalmazott pilóták listájára. Választási szórólapján az olvasható, hogy a civil reptéri részleg legfeljebb takarítói, őrző-védői munkát ad a taszáriaknak, és borítékolja: a polgári terminál hasznát is „mások nyúlják le”.
A „taszári tízek” közül kilenc független jelöltként jegyzi magát, egy személy pedig MSZP-sként. A társadalmi megbízatású jelölteknek valószínűleg nem lesz sok szerencséjük, mert mint a község lakói mondogatják, Taszárnak főállású polgármesterre van szüksége. Érdekesség, hogy a polgármesterjelöltek közül még Németh Sándor, Kett Attila és Vogel József is nyugállományú katonatiszt. Jelöltette magát Bálint István antennaszerviz-vezető, Nacsa József italbolt-tulajdonos és Seres László kőművesmester is.
– A rendszerváltozás utáni somogyi választások történetében példátlan, hogy egy településről tíz személy pályázzon a polgármesteri tisztségre. Eddig Fonyód vezette a ranglistát, ahol 2002-ben nyolcan indultak – mondja Pojtner László, a Somogy megyei önkormányzati hivatal jogtanácsosa. Hozzáfűzte: korábban tíz tanácselnökjelöltre már volt példa a megyében. Igaz, őket a Hazafias Népfront küldte „választási csatába”.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha