Tocsik Márta felszólalásában előadta, hogy az eljárás kezdete, mintegy hét év után elég nehéz újat mondania az ügyről. A jogásznő a Legfőbb Ügyészség reá vonatkozó fellebbezésének vitatott részleteit vette górcső alá. Beszámolt a vád szerint vitatható alkufolyamatról, valamint az önkormányzatoknak járó vagyon csalárdnak nevezett számítási módjáról, amely alapján a sikerdíját kapta. Ugyanis – mondta el a jogásznő – csak a valóban megkötött szerződések után járt neki a díjazás. Ráadásul ha rosszul számolt volna vagy olyan ajánlatot nyújt be a vagyonkezelőnek, amely jogszabályellenes, esetleg alkalmatlan a kifizetésre, akkor azt az ÁPV Rt. nem teljesítette volna – állította Tocsik Márta. Hozzátette: minden elszámolásról, megbízási szerződésről, tervezetekről és egyéb részletről papír készült.
A vád vitatta, hogy érdemi munkát végzett a jogásznő. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az ÁPV Rt. a belterületi földek ellenértékének kiadásában egy jogerős bírósági ítélet miatt kényszerhelyzetben volt, amire ő egy egységes megoldást kínált. Ennek kapcsán állította: minden az ügyletekhez szükséges okiratot maga szerzett be a saját költségén. Ennek alátámasztására még azt is megemlítette, hogy 1996 januárja és júniusa között mintegy hathétnyi időt telefonált saját telefonján.
Mint arról beszámoltunk: a vád képviselője Tocsik Márta elsőfokú ítéletének súlyosbítását, valamint a cselekményének átminősítését (hűtlen kezelés helyett csalás) kérte perbeszédében hétfőn a Legfelsőbb Bíróságon.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek