Tocsik sikerdíja polgári per tárgya

A Tocsik-saga folytatódik: a holnap kezdődő polgári perben a Fővárosi Bíróságnak (FB) állást kell foglalnia abban, hogy a jogásznőnek kifizetett 804 millió forintos sikerdíj helyett mekkora összeg nem sérti a jó erkölcsöt. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis tavaly októberben egy közbenső döntésében a jogásznő és az ÁPV Rt. között létrejött keretszerződésekről kimondta, hogy azok jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköznek, így semmisek.

2003. 04. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

T ocsik Márta elvégezte a szerződésben meghatározott munkákat, legfeljebb túlfizette a vagyonkezelő – mutatott rá tavaly októberi döntésében a Legfelsőbb Bíróság. Így a jogásznőnek vissza kéne fizetnie sikerdíja azon részét, amely sérti a társadalom általánosan elfogadott normáit. Az összeg meghatározása lesz most a bíróság feladata, amihez meg kell állapítani, hogy az ÁPV Rt. 1996-ban a hasonló munkákért általában mennyi pénzt fizetett külsős tanácsadóinak. A Fővárosi Bíróságnak a holnap kezdődő polgári perben az LB iránymutatása szerint tanúkat kell majd beidéznie. (Tocsik Márta és társai büntetőügyében például 2001. július 2-án a Fővárosi Bíróságon Komáromi Gábor, az ÁPV Rt. egykori igazgatósági tagja a jogásznő sikerdíjáról elmondta: mivel sokáig ő is tanácsadóként tevékenykedett a vagyonkezelőnél, tíz százalékért el sem vállalta volna a munkát.)
A Fővárosi Bíróságnak a pénteki tárgyaláson figyelembe kell majd vennie a büntetőügyben kedden született felmentő ítéletet és a korábban szintén az LB-n jogerősen lezárt közigazgatási pert is, amelyben a jogásznő adóügyében döntött, s kimondta: Tocsik Márta komoly szellemi tevékenységet folytatott.
Ismeretes: Tocsik Mártának és az ÁPV Rt.-nek adott igazat első fokon a bíróság 2001. július 6-án abban a polgári perben, amelyet még 1996-ban a Legfőbb Ügyészség indított a jogásznő és az ÁPV Rt. között létrejött szerződések érvénytelenségének és azon belül semmisségének megállapítása céljából. Az LB 2002 októberében viszont rész- és közbenső ítéletet hozott, amely szerint a szerződések valóban nem ütköznek jogszabályba, ezért az elsőfokú ítélet e részét helybenhagyta, az jogerőssé vált. Ám jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek, így az elsőfokú bíróságot a jogkövetkezmények tekintetében új eljárásra utasította.

Megvárja az írásba foglalt ítéletet a Legfőbb Ügyészség, majd ezután dönt, él-e felülvizsgálati kérelemmel Tocsik Márta büntetőügyében – tudatta Borbély Zoltán szóvivő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.